Kamatkorrekciót javasol a svájci frank hitelesek problémájának megoldására Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy egy új törvényjavaslatot dolgoztak ki azt követően, hogy a parlament költségvetési bizottsága e heti ülésén azt állapította meg, hogy a devizahitelek lejes konverziója nem lehetséges.

Az RMDSZ-es honatyák által várhatóan februárban benyújtandó javaslat nem feltételez konverziót, de megoldja a devizahitelesek problémáját, mutatott rá a sepsiszentgyörgyi polgármester. Hozzátette, javaslatuk a 17/2014-es Európai Uniós direktívára alapoz, amely megvédi az adósokat a 120%-nál nagyobb árfolyamkockázatoktól.

Az Antal Árpád által bemutatott javaslat lényege, hogy kamatkorrekció alkalmazására köteleznék a kereskedelmi bankokat. Ez szerint, ha egy deviza kamatának növekedése 20 százalékkal meghaladja a hitel felvétele utáni első törlesztő részlet lejes értékét, akkor a bankok kamatkorrekciót kellene alkalmazzanak, vagyis csökkenteniük kellene a kamatot, nulla vagy akár negatív kamattal kellene kompenzálniuk a növekedést.

A háromszéki elöljáró rámutatott, hogy erről a javaslatról egyeztetett bankigazgatókkal is, akik járható útnak találták ezt a módszert még akkor is ha lennének veszteségeik, de így csökkenthetnék a kockázatot. Hozzátette: a javaslat csak a rendesen fizető banki ügyfelekre lenne érvényes. Antal Árpád elemzésében rámutatott, hogy az elmúlt évek lakossági hitelállományának a növekedése a devizaalapú hitelek növekedésének tudható be, jelenleg a hitelek kétharmada devizaalapú. Ezt azok a jogszabályok befolyásolták, amelyek lehetővé tették, hogy devizában nagyobb összegű hitel volt folyósítható, mint lejben.

A polgármester szerint az árfolyamkockázat által generált hiteldrágulást nem szabad csak a 75.000 frank alapú hiteladósra minimizálni, hiszen milliókat érint a lej tartós gyengülése, ami miatt kormányzati beavatkozásra van szükség a védelmük érdekében.

Antal Árpád szerint a kialakult helyzetért felelős a Román Nemzeti Bank, amely engedélyezett olyan szabályozásokat, melyek révén valutában eladósodhattak az emberek és nem lépett fel kellő eréllyel a hitelezőket és hitelfelvevőket egyaránt komoly kockázatoknak kitevő devizahitelezés korlátok közé szorítása érdekében, illetve az állam, amely nem folytatott olyan gazdaságpolitikát, hogy mihamarabb áttérjünk az euróra.

A bankok is hibásak, mert buzdították az állampolgárokat a lejalapú hitellel szemben a devizahitelek felvételére, nem számoltak az eladósodási ráta romlásával, a lej gyengülése eredményeként, a kockázatokat másodlagosan kezelték a profitszerzéssel szemben, mutatott rá Antal Árpád. Hozzátette: a polgárok is hibásak, mert nem voltak elég körültekintőek, a rövid távon vonzóbbnak tűnő, alacsonyabb kamatlábakkal rendelkező valutás hitelt választották, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek valutás jövedelemmel és rosszul mérték fel a kockázatokat.