A virágzásnak induló, tervezni, fejleszteni képes községek a vesztesei annak a kormányintézkedésnek, amely megfosztja a megyei önkormányzatokat attól a lehetőségtől, hogy év közben kiegészítsék a települések költségvetését. A Gyergyói-medencében néztünk körül.

A kormány úgy döntött, hogy idéntől megváltoztatja a helyi önkormányzatok költségvetés-kiegészítésének szabályait. A támogatásukra szánt összeget már nem a megyei önkormányzatok, hanem a pénzügyminisztérium osztja szét, egységes kritériumok alapján, megszabva a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének az alsó határát.

Ez az összeg a községek esetén 1,5 millió, városok esetén 6 millió, megyei jogú városok esetén 20 millió, megyeszékhelyek esetén 50 millió, a megyei önkormányzatok esetében pedig 80 millió lej az alsó határ. Az a település, amelyik rendelkezik ezzel az összeggel, csak a második visszaosztásból kaphat, amikor már kiegyenlítették az összes település büdzséjét, és még mindig maradt, amit szétosztani.

Aki dolgozik, azt büntetik

A Gyergyói-medence nagyközségeinek vezetői elégedetlenek, és nem véletlenül, hiszen az általuk vezetett települések az igazi vesztesei a rendelkezésnek. Korábban ugyanis a Hargita megyei önkormányzat azokat a településeket segítette plusz pénzekkel, ahol voltak ötletek, pályázatok, amelyekért önrészt kellett fizetniük a helyi önkormányzatoknak egy-egy nagyon uniós vagy kormányprogramban való részvételért. 

A visszaosztásból idén Újfalu például 13 ezer lejt kap, ám Alfalu, Remete és Ditró teljesen kimarad a leosztásból, hiszen saját bevételük meghaladja az 1,5 millió lejt, így a kormány szerint ők nem szorulnak jövedelem-kiegészítésre. Csomafalva 384 ezer lejt kap, Szárhegy 409 ezer, Vasláb pedig 684 ezer lejhez jut.

„Az idei költségvetési törvény rosszul előkészített, igazságtalan pénzügyi törvény. Gyergyóremetét hátrányosan érinti, mint ahogy mindenkit, aki a maga kategóriáján belül, jobban teljesített, eredményesebben gazdálkodott, azokat sújtja. Elvett tőlünk és még a napi működésünkre sem adott vissza elegendő összeget. Így nem tudunk megkezdett beruházásokat befejezni, nem tudunk terveket készíttetni a jövőre, ami halmozottá teszi a mostani hátrányt” – nyilatkozta lapunknak Laczkó Albert Elemér polgármester. Azt is sérelmezi, hogy az új rendelkezés éppen a fejlesztések előkészítéséhez rendelhető összeget vette el, ami számértékben kétmillió lejt jelent.

Gyergyóalfalu anyagi válságba kerülhet

Idén több mint 1,7 millió lejjel csökken Gyergyóalfalu költségvetése a tavalyi évhez képest, és több mint 947 000 lejjel csökken a 2013-as évhez képest. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden tervükről le kell mondaniuk, pedig nagy reményekkel álltak hozzá az idei évhez.

Gáll Szabolcs polgármester úgy véli, az intézkedés figyelmen kívül hagyja, hogy a kiadások is a település nagyságával exponenciálisan nőnek, hiszen minél nagyobb a lakosság száma, annál több szociális probléma van. Minél nagyobb a lakott terület annál több infrastrukturális beruházásra van szükség, annál nagyobb felületet kell világítani, és ugyanígy a mezőgazdasági vagy erdei utak esetében is a karbantartási költségek messzemenően nagyobbak.

Az elöljáró szerint alapvető szabály, hogy minden költségvetés-tervezésnek a bevételből és kiadásból kell kiindulnia. "Az idei költségvetési reformmal úgy néz ki, hogy csak a bevételi oldalig jutottak el valami elvont elmélet alapján, mi szerint sem a települések lakossági mutatóját, sem pedig a települések adminisztratív méreteit nem vették figyelembe" – magyarázta.

Tájékoztatása szerint a leosztás kizárólag a települések kategóriánként való besorolása alapján történt: község, város, megyei jogú város és megyeszékhely. „A kérdés csupán ott merül fel, hogy egy olyan település mint Gyergyóalfalu, ahol 5400 lakost számlálunk, és melynek adminisztratív területe 23 ezer hektár, hogyan állítható párhuzamba egy mondjuk 1500 lakost számláló településsel, melynek adminisztratív területe 5000 hektár?” – fogalmazott a polgármester.

Ehhez hasonló a megyeszékhelyek helyzet is: egy közel 31 ezer lakost számláló város ugyanúgy 50 millió lejt kap, mint egy 320 ezres. "Tehát, mind lakosságilag, mind területileg tízszer nagyobb különbségről beszélünk. Hol van itt a logika? Hol mutatkozik meg a felelősséggel végzett munka? Nem találok egyszerűen magyarázatot” – érvelt Gáll Szabolcs.

Általános vélemény: nem fenntartható a rendszer

Moldován József képviselő egyetért a nagyközségek vezetőivel, akik igazságtalannak tartják a rendelkezést. Szerinte a nagyközségeknek, ahol valódi gazdasági élet van, ez az összeg messze nem elég ahhoz, hogy a saját fenntartásukat tudják biztosítani.

"A szabályzat úgy lett kialakítva, hogy kedvezzen azoknak a településeknek, ahol nincs lehetőség az adók behajtására. Ahol csak 500-1000 lakos van, nincs ipar, nincs bevétel az adókból, ott fizikai lehetetlenség előteremteni a fenntartásukhoz szükséges összeget. De ha a Gyergyói-medencét nézzük, egy olyan közösség, mint Remete, Ditró, Újfalu, ahol vannak vállalkozások, munkahelyek, ott a költségek is arányosan nőnek. A vállalkozásokat ki kell szolgálnia a hivatalnak, tehát adminisztratív szempontból jóval több pénzre van szüksége ezeknek a településeknek és ez a rendelkezés a kiszolgálási minőséget rontja”, véli a képviselő.

Gyergyószentmiklós számára előnyös

A költségvetés-kiegészítés szabályzat a municípiumok számára igencsak ígéretes, hiszen alapelve, hogy minden településtípusnak el kell látnia a neki megfelelő alapvető funkciókat; más szintű a felelőssége és feladatköre egy falunak, mint egy megyei jogú városnak vagy megyeközpontnak. A szabályzat figyelembe vesz több tényezőt, így egyebek mellett az adminisztratív terület méretét, és a lakosság számát – amelyet a helyi adminisztrációnak ki kell szolgálnia. Ennek alapján megállapítja, hogy az alapfunkciók ellátásához mennyi az a minimális jövedelem, amellyel a településnek rendelkeznie kell. Ezt municípiumok esetén 20 millió lejes minimális küszöbértéken állapítja meg.

Gyergyószentmiklósnak 5 millió 571 ezer lejjel nő meg a költségvetése, míg például tavaly ez csupán 740 000 lejt volt. Maroshévízen 9 millió 153 ezer lejt költhetnek el, Borszéknek 2 millió 326 ezer lej jár, Csíkszereda 3 millió 355 ezer lejt kap a visszaosztásból, míg Székelyudvarhely egyetlen lejt sem.

„Gyergyószentmiklós esetében az idénre érkező összeg lehetőséget teremt majd jelentős infrastrukturális fejlesztésekre – ez többek között járdaépítésben és úthelyreállításban lesz majd érezhető.  Ott fogunk fejleszteni, ahová mostanig nem futotta a helyi költségvetésből – hiszen pont erre a célra kapjuk a visszaosztott összeget" – nyilatkozta Madaras Szidónia, az önkormányzat sajtóreferense.

Tájékoztatása szerint közép-hosszútávon az esetleges finomításokkal együtt ez a szabályzat azt eredményezi majd, hogy Gyergyószentmiklós is eszközölni tud olyan infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek következtében nő a beruházási kedv és a turisták számára is még vonzóbbá válik a település. Így nemcsak, hogy elérheti Gyergyószentmiklós is az önfenntartó, önmagát fejleszteni képes municípiumi szintet, de ezzel egyidőben hatékonyan tudja ellátni a mikrorégióban a funkcióinak megfelelő központi szerepet.

A rendelkezést még tökéletesíteni kell

Bár Gyergyószentmiklós jól járt, mégis úgy tartják a szakemberek, a szabályzat finomításra szorul az elkövetkező években. A jelenlegi kiegyensúlyozás azt eredményezheti, hogy a jól teljesítő települések alig vagy egyáltalán nem kapnak támogatást, így további fejlődésre már nem lesznek ösztönözve. A jelenség korrigálásának azonban minden bizonnyal nem a kiegyensúlyozásra szánt alapból kell megtörténnie.

A korábbi rendszerben voltak települések, akik túltervezték saját kapacitásukat a központi vagy megyei visszaosztásokból kapott jelentős összegek felhasználásával, holott felelős vezetőnek a falu/város/municípium saját anyagi kapacitását – nem csupán az építési, hanem a későbbi fenntartási költségeket is figyelembe kellene vennie a fejlesztéskor, tolmácsolta a véleményeket a sajtóreferens.

Moldován József a probléma megoldása érdekében találkozót szervezett a térség polgármestereivel, és kidolgoztak egy másik kritérium szerinti eloszlást. A parlamenti képviselő szerint az RMDSZ a szabály módosítására kéri majd a pénzügyminisztert, hiszen, mint mondta, nem nézhetik tétlenül, hogy tíz község nem tudja végezni a dolgát a térségben, mert valaki rosszul állított fel egy szabályt.