A kormány adócsalás-ellenes intézkedései egy olyan gazdasági szektort céloznak meg, amely a GDP 2,5 százalékát termeli meg. Mérvadó becslések szerint Romániában a GDP 20 százalékának megfelelő összegű adót csalnak el egy év alatt. Gazdasági szakértőket kérdeztünk.

Hosszú évek óta nem emlékszem olyan esetre, hogy Kolozsváron vagy Nagyváradon vásárláskor ne kaptam volna pénztári nyugták, ABC-ben éppúgy, mint ruhaboltban, sarki perecesnél vagy palacsintásnál. Faluhelyen ellenben épp a fordítottját tapasztaltam: magyar- és román vidéken egyaránt a kiskereskedők nem szívesen koptatják a kasszagépet, már ha egyáltalán van nekik.

A kormány szakemberei valószínűleg vidéken vásárolnak többet, városon alig-alig, mivel az adócsalást visszaszorítani hivatott intézkedéseik – a nyugtalottó, a pénztárgépeknek az adóhatóság szerverével való összekapcsolása vagy a vásárlók felhatalmazása, hogy távozzanak az áruval fizetés nélkül, ha nem kapnak kasszabont – elsősorban a kiskereskedelmet célozzák meg. A szigorítások a kiskereskedelmen belül is lényegében csak a kisvállalkozók által működtetett boltokat érinti, az ezek kárára terjeszkedő áruházláncok esetében ugyanis a nyugtaadás elmulasztása lényegében ismeretlen gyakorlat.    

A főbűnös a külföldi tőke?

A kormány ezirányú lépéseit egyes szakemberek szkepticizmussal figyelik, kétségbe vonják a hatékonyságukat. „Teljes képtelenség az egész. Nem lesz eredménye, azon oknál fogva, hogy nem azok ellen irányul, akik ellen kellene. Romániában az adócsalás fő forrása a külföldi tőke, amely kiviszi a pénzt az országból, s nem fizet profitadót, nem pedig a hazai kis- és közepes vállalkozók” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a kormány adócsaláselleni intézkedéseiről Ilie Şerbănescu.

A közismert gazdasági elemző szerint abszurd, hogy az adóhatóság 400 ezer olyan kisvállalkozásra száll rá, melyek együttesen az ország GDP-jének 2,5 százalékát termelik meg,  teljes éves forgalmuk kevesebb, mint a hazai adócsalás becsült értéke. Şerbănescu azt állítja, a pénzügyminisztérium illetékesei is elismerik, hogy a profitadónak csak kb. a 20 százalékát sikerül beszedni. A szakember szerint kár a gőzért, érdemben a helyzet úgysem fog változni. „Románia egy gyarmat, s egy gyarmat semmit nem tehet az ura ellen” – sommázta Ilie Şerbănescu.

Dragoş Frumosu, az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének elnöke valamivel derűlátóbb. „Az adócsalás elleni valamennyi lépés indokolt, s én ide sorolom a tervezett áfacsökkentést is. Ugyanakkor drasztikus jogi fellépésre is szükség volna, meg kellene szüntetni az adócsaláson ért cégeket, a tulajdonosoknak pedig megtiltani, hogy vállalkozást jegyezzenek be vagy vállalati vezetőként dolgozzanak” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a szakszervezeti vezető.

Ezt teszik a szomszédban

Az adócsalás Magyarországon is jelentős veszteséget okoz az államkasszának, bár ennek mértéke nem éri el a romániai szintet. Különböző hírportálok háttéranyagai szerint az anyaországban egyértelműen nem a kiskereskedelem az adócsalás táptalaja. Az ottani áfacsaló csoportok céghálózatot hoznak létre, strómanokon keresztül, az áru pedig, leginkább csak papíron, ezek között vándorol, s minimum egyszer átkel egy országhatáron is, legalábbis elméletben.

A cél az áfafizetés elkerülése, illetve az áfa jogosulatlan visszaigénylése. Az áfacsalók előszeretettel üzletelnek olyan termékekkel melyek nem egyediek, nincs rajtuk gyári szám, így például gabonával, cukorral, de előszeretettel utaznak étolajban is, illetve nagy értékű elektronikai, számítástechnikai termékekben.

Adószakemberek szerint a nagybani áfacsalás egyértelmű bizonyítéka az a tény, hogy 2009 óta Magyarország minden évben több tízezer tonnával több cukrot exportált, legalábbis papíron, mint amennyit megtermelt (2012-ben több mint 120 ezer tonnával volt nagyobb a kivitel, mint a termelés). A valóságban az exportált cukor jelentős része sosem hagyta el az országot, a fiktív kivitel azt a célt szolgálja, hogy áfamentesen lehessen értékesíteni.

A Költségvetési Tanács becslései szerint Romániában az államkassza évi több mint 10 milliárd eurót veszít csupán az áfabefizetések elmulasztása miatt. Az adócsalás összértéke 20 milliárd euró körül van, ami a GDP körülbelül 20 százalékának felel meg.   

Cukormágia a Felvidéken

A felvidéki sajtó szerint hasonló módon bújnak ki Szlovákiában is az áfafizetés alól. Három évvel ezelőtt Szlovákia 634 ezer tonna cukrot exportált, pedig a saját termelés csak 128 ezer tonnát tett ki, az import pedig 350 ezer tonnát. Ez azt jelenti, hogy ha adott évben Szlovákiában egyetlen egy belföldön vásárolt kockacukor sem került a kávéba, az ország akkor is 155 ezer tonnával több cukrot adott el külföldön, mint amennyivel rendelkezett. Nagyon valószínű, hogy a hazai adócsalók hasonló recept alapján operálnak, mint magyar és szlovák kollégáik.