Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kós Károly Akadémia alapítójaként és kurátoraként köszöntötte csütörtökön Kolozsváron, a Minerva házban az uniós finanszírozásról szóló Fedezzük fel! című képzés résztvevőit.

„A közösségépítés és közösségfejlesztés nagyon fontos forrásait nyújtotta Románia számára az Európai Unió támogatási rendszere az elmúlt hét esztendőben. Ha azt nézzük, hogy ezekből az alapokból Székelyföldön, Közép Erdélyben vagy Partiumban milyen fejlesztések jöttek létre, ha példának csupán a határon átnyúló együttműködési programok keretében megvalósult projekteket tekintjük, semmi okunk arra, hogy csalódjunk az uniós csatlakozásunkban” – fogalmazott a politikus.

Az RMDSZ elnöke azt is hangsúlyozta: az uniós alapokhoz hasonlóan jelentős összegeket az állami költségvetés nem tudott volna biztosítani, ezeket a forrásokat pedig a közösségépítés mellett infrastruktúrára, kultúrára, civil szervezeti működésre, sajtóra és műemlékfejlesztésre költhette a hazai társadalom.

„Románia számára az elmúlt hét esztendő egy nagyon hosszúra nyúlt tanulóidőszak volt, amely alatt a rendelkezésére álló források 48 százalékát hívta le az ország. A civil társadalmat illetően mindenképp elmondhatjuk, hogy jól használtuk ki a tanulóéveket: mind a forráslehívás tekintetében, mind pedig a partnerségek kialakításában nagyobb a tapasztalatunk, gyakorlatunk. Ezeket kell megerősíteni a következő időszakban” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki közigazgatási tapasztalatára hivatkozva arra is felhívta a képzés résztvevőinek figyelmét, hogy egy jól lebonyolított pályázat esetén az uniós intézmények kedvezően sorolják be a pályázót, de számon tartják azokat is, akik nem pályáztak szabályszerűen.

Kelemen tájékoztatása szerint a képzéssorozatot azért indították el, mert szükség van arra, hogy az európai uniós finanszírozásokról a szakemberek, illetve azok beszéljenek, akik haszonélvezői lehetnek ezeknek a támogatásoknak. „Azt a fajta segítséget próbálja nyújtani a Kós Károly Akadémia a civil szervezetek vezetőinek, képviselőinek, illetve a kis- és közepes vállalkozóknak, amely az alapításakor is célként megfogalmazódott: közelebb vinni az erdélyi magyar közösséget az európai közösség intézményrendszeréhez, ahhoz a bonyolult döntési mechanizmushoz, amelyet Európai Uniónak nevezünk, és amelynek jelenleg nincs alternatívája” – fogalmazott a szövetségi elnök.

„A csalódottság részben érthető”

A politikus felidézte: Románia csatlakozásakor az erdélyi magyarság nagy reményeket fűzött az Európai Unióhoz, de ezeknek a reményeknek csak egy kis része szólt arról, hogy milyen anyagi forrásai lesznek. Az elvárások javarésze ahhoz fűződött, hogy az EU hogyan fogja rendezni a kisebbségek helyzetét, és ilyen értelemben a csalódottságunk érthető.

„Tudtuk már az elején, hogy a kisebbségi kérdések nem tartoznak kifejezetten uniós hatáskörbe, ennek ellenére is megpróbáltunk úgy élni a kisebbségi polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy uniós hatáskörré is válhasson ez a kérdés anélkül, hogy az uniós alapszerződéseket, alapdokumentumokat módosítani kelljen” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: a kezdeményezés tulajdonképpen azt az igényt fogalmazta meg, hogy az őshonos kisebbségi közösségeknek az Európai Unió és a tagállamok is nagyobb figyelmet szenteljenek, beleértve azokat a lehetőségeket is, amelyeket a pályázatok formájában lehívható alapok jelentik.