Magyarlakta vidékre kevesebb pénz jut útépítésre


-A A+

Két és félszer annyi pénzt kapott Erdély útépítésre az elmúlt öt évben, mint Moldva és Havasalföld együttvéve, igaz, a magyarlakta vidékek kevéssé profitáltak az infrastruktúra fejlesztéséből. Az úthálózat állapota összefügg a régió gazdasági teljesítményével.

Szoros kapcsolat van a romániai országrészek gazdasági teljesítménye, illetve ezek közúti hálózatának állapota és a fejlesztés üteme között, sugallja a Ziarul Financiar gazdasági napilap összeállítása. Ha Bukarestet nem vesszük figyelembe, akkor Erdély, a Bánságot és a Partiumot is beleértve, adja a romániai kivitel javát, tavaly 98 milliárd lejt tett ki az ebben a régióban előállított exporttermékek értéke.

Havasalföldről, melybe a szerző Dobrudzsát is belevette, 77 milliárd lej értékben exportáltak. Moldva messze a leggyengébben teljesít, tavaly csupán 15 milliárd lejnyi, a régióban megtermelt árut értékesítettek külföldön, ami kb. 16 százaléka az erdélyi kivitelnek. Bukarestben tavaly 38 milliárd lej értékű exportárut állítottak elő.

2.400 lej/fő

Az export volumenének a történelmi országrészek közötti megoszlása az adott régiók úthálózatának fejlesztésére az utóbbi években elköltött pénzekkel arányos, mutat rá a cikk szerzője. Az Országos Autópálya és Út Társaság adatai szerint a 2010 és 2014 közötti időszakban Erdélyben 16 milliárd lejt költöttek a közúti infrastruktúra fejlesztésére. A másik végletet Moldva jelenti. A régió ennek alig valamivel több mint egytizedét, 1,8 milliárd lejt kapta azonos célra.

Havasalföldön 4,6 millió eurót költöttek az említett időszakban útépítésre. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ebben a régióban van az ország jelenlegi két leghosszabb, összefüggő sztrádája, a Bukarest-Konstanca és a Bukarest-Pitești autópálya. Ha az infrastruktúra-fejlesztésekre költött pénzt a lakosság számához viszonyítjuk, szintén Erdély áll magasan a legjobban, ahol az elmúlt öt évben minden egyes lakosra 2.400 lej jutott. Havasalföldön lakosonként 630, míg Moldvában 428 lejt költöttek útépítésre. Mindezek mellett tény, hogy a pénz legnagyobb része Dél-Erdélybe ment, a magyarlakta vidékeknek lényegesen kevesebb jutott.

Több befektető, több fejlesztés

Erdély és Havasalföld a külföldi befektetések értékének tekintetében is messze megelőzi Moldvát, a két előbbi történelmi régióba nyolcszor annyi idegen tőke áramlott az elmúlt negyedszázadban, mint utóbbiba. Egy adott régió gazdasági állapotát természetesen nem kizárólag az úthálózat fejlettsége határozza meg. Erdély már földrajzi helyzetéből adódóan, mivel közelebb van Nyugat-Európához, előnyben van Moldvával szemben, ugyanakkor a munkaerő minősége, a vélhetően jobb munkamorál és a Nyugattal való történelmi kapcsolatok szintén előnyt jelentenek.

Ugyanakkor megfigyelhető egy ördögi kör kialakulása, ami a hagyományosan fejlettebb régiók malmára hajtja a vizet, figyelmeztet Aurelian Dochia gazdasági elemző. “A befektetők a fejlettebb, jobb infrastruktúrával rendelkező térségekbe mennek, utána pedig nyomást gyakorolnak a hatóságokra a további fejlesztések érdekében. Ezért aztán ezek a régiók még több befektetőt fognak vonzani, az elmaradott térségekbe pedig még kevesebb pénz fog áramlani, mondván, hogy ott nincs értelme fejleszteni, mert nincsenek befektetések” – véli a szakember.    

 








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X