Sosem kamatoztak még olyan keveset a bankban lekötött megtakarítások, mint most. A befektetési alapoknál nagyobbak a hozamok, de mindig van kockázat is, melyek egyenes arányban változnak. Diósi Lászlót, az OTP Bank Románia igazgatóját kérdeztük.

Történelmi mélypontra, 1,75 százalékra szállította le a közelmúltban a a BNR a jegybanki alapkamatot. Ennek következtében tovább csökkent a betétek kamatszintje, egyre kevesebb az olyan pénzintézet, ahol ez meghaladja a 3 százalékot.

A legnagyobb kamat: 3,4 százalék

Az egy évre szóló lekötésekre jelenleg a TBI Bank kínálja a legjobb, 3,4 százalékos hozamot. A Piraeus Banknál 3,15, míg a Banca Feroviară és a Marfin Bank terméke esetén 3 százalék a kamat. A többi pénzintézet ügyfeleinek 3 százaléknál alacsonyabb hozammal kell beérniük.

A hat-, illetve három hónapos lekötések kamatai még alacsonyabbak, mindkét termék esetében csupán a TBI Bank ad 3 százaléknál magasabb, 3,2 és 3,05 százalékos kamatot. A kamatszint széles határok között változik, a három hónapos lekötésű betétek hozama a BCR és a BRD esetében csak 1,5, illetve 1,4 százalék. Ennek ellenére, mi még mindig sokkal jobban járunk, mint a svájciak, akiknek fizetniük kell, ha bankban akarják tartani a pénzüket, mivel a jegybanki alapkamat -0,5 százalék.

Diósi: nem lesz negatív kamat

Idehaza az alapkamat nem fog negatív tartományba süllyedni, legfeljebb 0,25-0,50 százalékpontos jövőbeni csökkenés képzelhető el, véli Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Az alapkamat politika annak a szabályozására szolgál, hogy a cégek vagy magánszemélyek mit csináljanak a pénzükkel. A jegybanki alapkamat alacsony szinten tartásának gazdaságélénkítő hatása van, ugyanis a bankban tartott tőke kevés pénzt hoz, érdemesebb befektetni azt.

„A kérdés az, hogy megért-e a romániai társadalom egy olyan alacsony kamatszintre, mint a jelenlegi? Ez kicsit egy pszichológiai játszma. A korábbi években az emberek hozzászoktak a 6-10 százalékos kamatokhoz, ám akkor 4-8 százalékos volt infláció, jelenleg pedig nulla százalék körül van, a reálkamat tehát lényegében ugyanaz” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a pénzügyi szakember.

Nagyobb hozam, nagyobb kockázat

Diósi László szerint eljött az ideje annak, hogy az emberek elkezdjenek tájékozódni az alternatív befektetési lehetőségek felől, amilyenek a befektetési alapok. Ajánlatos azonban résen lenni, mert a jelenlegi pénzügyi környezet alkalmas csaló vagy tudatlan befektetési tanácsadók megjelenéséhez, akik a normálisan megszerezhető hozamok többszörösét ígérik.

„Ezen a területen egyetlen fajta pénzügyi logika érvényesül: a hozam és a kockázat egyenes arányban változnak” – hívja fel a figyelmet Diósi László. A legbiztosabbnak a kötvényalapok számítanak, melyek állampapírokban helyezik el a befektetők pénzék, ugyanakkor alacsony hozamokkal dolgoznak. „Vannak kivételek is, ha például görög vagy ukrán állampapírokba fektetünk, akkor sokkal magasabb a hozam, de kérdéses, hogy megkapjuk-e valaha a pénzünket?” – mondja az OTP Románia első embere.

Az állampapíroknál több pénzt hoznak azok a befektetési alapok, amelyek biztos alapokon álló világcégek, mint például a BMW vagy az Apple, részvényeibe fektetnek be, ezeken szintén nem lehet nagyot bukni.

Vannak olyan befektetési alapok, melyek kevéssé ismert cégek részvényeivel vagy egzotikus, ázsiai, afrikai részvényekkel kereskednek. Ezeknél nagyobb a beígért hozam, de magasabb a rizikó is. Jó, ha az ember tisztában van vele, hogy kockázatkedvelő-e avagy inkább a csekély, de biztos hozamra szavaz, s ennek függvényében választ befektetési alapot.