Jót tenne-e Romániának az eurózonához való csatlakozás? Készen állunk-e erre egyáltalán az ország? Ha igen, politikai konszenzus elég hozzá, vagy fontos a népszavazás? Többek között ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Nagy Ágnest, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának  tagját.

Az elsődleges cél, hogy az euróra való áttérés politikai konszenzus alapján történjen, a választási időszakoktól és pártkoalícióktól függetlenül – mondta el a maszol.ro-nak Nagy Ágnes. A jegybank igazgatótanácsi tagja emlékeztetett: azt már az EU-s csatlakozási szerződésben vállalta Románia, hogy amikor az ország gazdasága készen áll, megteszi ezt a lépést. „Magasfokú és tartós, fenntartható konvergenciaszintet kell ehhez elérni, tehát nem egy kitűzött dátumon, hanem egy bizonyos állapot eléréséhez köthető az euró bevezetése” – emelte ki a közgazdász.

A konvergenciakritériumok közé tartozik az árstabilitás, a költségvetési egyenleg fenntarthatósága, az árfolyam stabilitása, a hosszú távú kamatlábak konvergenciája – ha csak ebből a szempontból vizsgáljuk Románia helyzetét, akkor Nagy Ágnes szerint teljesítjük az elvárásokat, viszont kérdés, hogy ez elég-e a csatlakozáshoz. A szakember úgy véli: az önálló monetáris- és árfolyampolitika elveszítésével makrogazdasági szinten bármilyen egyensúlytalanságot csak költségvetési politikával lehet kiigazítani, azaz beruházások, nagy elosztórendszerek, mint az egészségügy, tanügy visszafogásával, vagy adók növelésével.

Ehhez azonban szerkezeti reformokra van szükség.  „Nem csak nagy beruházásokról, privatizálásokról, magántőke-befektetésekről van szó, hanem nagy állami struktúrák reformjáról is: például az egészségügyi rendszer, az oktatás, a nyugdíjrendszer területén” – fogalmazott a szakember. Figyelmeztetett arra, hogy a Világbank, a Doing Business, a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentése, a Transparency International korrupciós indexe, a Worldwide Governance Indicator kormányzási mutatókra vonatkozó elemzései alapján látható, hogy Románia az utolsó a csatlakozásra váró országok között, EU-s szinten csak Görögországban működnek kevésbé hatékonyan az állami intézmények.

Új intézményi keretre van szükség

Nagy Ágnes szerint jelen pillanatban a parlamenti politikai pártok konszenzusa megvan, így a legfontosabb, hogy ezt ki is nyilvánítsák formálisan, törvény formájában annak érdekében, hogy létrejöjjön az az  intézmény, amely az euróra való áttérés technikai hátterét biztosítjaa.

„Formalizálni kell a politikai kötelezettségeket, olyan stratégiai dokumentumokat kell létrehozni, amely az áttérés ütemtervét tartalmazza, elsősorban olyan intézményi irányítás mellett, amelynek a legmagasabb szintű a képviselete: a pénzügyminiszter és a Központi Bank közös koordinálása alapján lehet csak végrehajtani a lépéseket” – jelentette ki.

A bizottság feladata az ütemterv kidolgozása mellett a közszféra átállásának irányítása, a gazdasági szereplők segítése, a kommunikációs stratégia megvalósítása, illetve a jogi és IT átállás meglépése – tette hozzá.

Az Európai Bizottság évente megvizsgálja az eurózónához nem tartozó országok csatlakozási ütemtervét. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország és Lengyelország még nem tűzött ki céldátumot – szemben Romániával, ahol a céldátum 2019 –, ugyanakkor nemzeti koordináló bizottság is létezik, viszont a csatlakozási időponttal kritikus országok is elkészültek az átállási tervvel, a gazdasági szereplőkkel való tárgyalás, a lakosság felkészítés, a tévhitek eloszlatása tekintetében jóval előttünk járnak – emlékeztetett a szakember.

Szükség van-e népszavazásra? „Véleményem szerint előbb tisztán kell látnunk ebben a kérdésben, el kell készüljön az ütemterv, és utána gondolkodhatunk el azon, hogy mennyire vagyunk képesek azonosulni a feltételekkel és intézkedésekkel, és hogyan kommunikáljuk ezeket a társadalom felé” – reagált a közgazdász arra, hogy két éven belül referendumot írnának ki az euró bevezetéséről.

Mindenkinek előnyös legyen

„Euróra csak abban az esetben szabad áttérni, ha ez a lépés minden állampolgár számára kézzelfogható előnnyel jár” – jelentette ki a közgazdás, kiemelve, hogy ha az euró nem stabilitást, kiszámíthatóságot jelent, akkor egyrészt valamit az államvezetés nem tud megfogalmazni a politikák szintjén, és kommunikálni a társadalom felé, másrészt nem figyel eléggé, hogy mi zajlik az eurózónában.

A csatlakozás ugyanis költségekkel jár, a bankunióhoz való tartozáshoz, a bankfelügyeletre a gazdaság szereplőinek és a társadalomnak fel kell készülnie és tisztában kell lennie azzal, hogy mit kap az euró bevezetésétől, de mindez mennyibe kerül neki – hangsúlyozta.

„Természetesen megéri megtenni ezt a lépést. Ha Románia tagállam lesz, visszavonhatatlanul a fejlett világ részévé válik az ország minden problémájával, ha viszont kívül maradunk, sok terhet ró a lemaradás az országra” – fogalmazott Nagy Ágnes a geopolitikai változásokat említve.

Mint ismet, a francia és a német gazdasági miniszter közös cikkben ír egy olyan új Európáról, amelyben az eurózóna államai a szociális ellátásokat és az adókat közösen szabályoznák, közös költségvetéssel és parlamenttel bírnának, az ezen kívül tagállamok viszont a szuverenitásuk tarthatnák meg. Ezzel kapcsolatosan Nagy Ágnes úgy fogalmazott, a gazdasági unió megvalósulása nélkül az eurózóna fél lábon álló struktúra – a két nagy irányzat, a fiskális és gazdasági unió új pilléreinek létrehozását támogató More Europe és a lassúbb haladást kérő Better Europe ugyanabba az irányba halad, csak más időhoriztontban és más módszerekkel látják ennek a teljesülését.

(Címlapi képünk forrása: neurope.eu)