Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint a görög válság hatalomról és demokráciáról szól, az eurozóna vezetői pedig egyik tagállamuk demokráciáját támadják.

Az Economics című gazdasági lap véleményoldalán a korábban a Clinton-kormány gazdasági tanácsadótestületének tagjaként és a Világbank alelnökeként dolgozó közgazdász azt írja, "az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló tárgyalódelegáció, a trojka öt éve olyan programot nyomott le a görögök torkán, amelyen már akkor látszott, hogy nagyon mélyre taszítja az országot."

Mint írja, az ország GDP-je 25 százalékot csökkent, és én nem emlékszem ilyen mértékű visszaesésre az egész világon. A következmények katasztrofálisak, elég csak azt felidézni, hogy jelenleg a fiatalok 60 százaléka munkanélküli – olvasható az Origón.

Véleménye szerint a görög kormány így is sokat vállalt legutóbbi ajánlataiban, hogy hitelezőinek kedvére tegyen. "Beszéljünk egyértelműen: a Görögországnak adott kölcsön legnagyobb része nem maradt az országban, hanem a privátszféra bankjainak a kifizetésére ment el" – fogalmaz.

Stiglitz szerint a kontinens vezetői csak azért próbálják rákényszeríteni a görögökre a büntetéssel is felérő intézkedéseiket, mert saját döntési folyamatuk nem demokratikus, és félnek attól is, hogy a görögök lavinát indíthatnak el. "A jövőben talán nem lesz olyan ütemű az ország fejlődése, mint amilyen a múltban volt, de legalább ez a jövő reménytelibb volna, sokkal inkább, mint az eurozónában várható további szenvedés. Én tudnám, hogyan szavazzak” - véli a közgazdász.