Cinikus szemléletnek tűnhet, de Románia akár nyerhetne is a görögországi válság következményein. Megtörténhet ugyanis, hogy a külföldi befektetők Romániába helyezik át tevékenységüket – mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő hétfőn.

Románia gazdaságilag stabil, és akinek megtakarítása van az úgynevezett görög bankokban – amelyek valójában görög tőkével rendelkező romániai bankok –, nincs oka aggodalomra, hiszen a bankbetétek százezer euró értékig a Román Nemzeti Bank által garantáltak, fejtette ki az RMDSZ EP-képviselője hozzátéve, a görög népszavazás hatással van a lej árfolyamára, de meggyőződése, hogy ideiglenes befolyásról van szó.

Winkler szerint Görögországnak érdeke megállapodást kötni az Európai Központi Bankkal, az Európai Bizottsággal, valamint a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor ennek a megállapodásnak a betartása közös európai érdek.

"Még a népszavazás eredményeként kialakult nehéz helyzetben is úgy gondolom, hogy vannak megoldások, de felelős hozzáállás és politikai akarat szükséges mindkét fél részéről”- mondta az EP-képviselő. Hozzátette: nem jelent megoldást Görögország kilépése az euro-zónából, mert egy ilyen jellegű forgatókönyv „legnagyobb vesztese, maga az EU lenne, valamint az európai projekt. Persze Görögországban a károkat a polgárok fogják elszenvedni, és nem az athéni forradalmi kormány”.

 "Görögország nemcsak populista politikája miatt került ebbe a helyzetbe, hanem azért is, mert tévedtek az Eurogroup és maga az unió szintjén is. A görög válság ragályossá válhat gazdasági és pénzügyi szempontból, de az is rendkívül súlyos, hogy fertőzhet politikailag is” – magyarázta Winkler, utalva a spanyolországi Podemos, a franciaországi, ausztriai, svédországi illetve finnországi szélsőjobboldali pártok felemelkedésére. Ugyanakkor Winkler úgy gondolja, hogy a Ciprasz-féle forradalmi kormánynak nem lesz hosszú élete.

A képviselő azt is elmondta, hogy a görögországi válság mélyebb oka strukturális jellegű, hiszen az EU közös költségvetése a tagállamok össz GDP értékének alig egy százaléka. Emlékeztetett arra is, hogy a hetvenes években már létezett egy terv,  amely szerint a közös EU költségvetést a tagállamok össz GDP-jének 7 százalékára kellett volna tervezni, ez már biztosabb alapot nyújtott volna az euró-övezetnek, lehetővé téve az EU gazdasági és pénzügyi válságainak, akár a jelenlegi görögországi helyzetnek a hatékony kezelését.