Elemzés készült a Hargita megyei munkaerő-kínálatról


-A A+

Hargita megyében az építőiparban, valamint a konfekció- és textiliparban van a legnagyobb munkaerő-kereslet – nyilatkozta András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának vezetője az általuk készített novemberi helyzetjelentés kapcsán, amely a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökségnél 2011 januárjától 2012 szeptemberéig lejelentett álláshelyek számát vette figyelembe.

Nagy a kínálat képzettséget nem igénylő vagy munkahelyi képzést igénylő állásokra, továbbá a fafeldolgozó iparban keresnek jelentős számú szakembert. A meghirdetett állások jellegét tekintve az is elmondható, hogy mindkét iparágban változatos munkakörökben történik a foglalkoztatás, így nagyon fontos egyrészt az alapképzés minősége, majd az ágazaton belüli szakosítás, amit jól mutat az ács és restaurátor-ács iránti érdeklődés, de ugyanez elmondható a géplakatosok esetében is, ahol egyszerű és komplex gépek karbantartására, működtetésére egyaránt alkalmas munkaerőt is keresnek.

Az elemzés összegzése szerint 2012. január–szeptemberben 8,25%-kal nőtt a hivatalosan lejelentett munkahelyek száma, az előző év azonos periódusához viszonyítva. Ez számadatban összesen 4288 munkahelyet jelent (az előző évben: 3961 munkahely). A meghirdetett munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan egyfajta szerkezeti átalakulás jelei is kirajzolódni látszanak, bár nagyobb intervallum vizsgálata lenne szükséges a trendszerű változások kimutatására.

Például növekedést tapasztaltak a textil- és konfekcióiparban (158%-os növekedés – nem elírás!), a faiparban (52,8%), a vendéglátásban (35,5%) és az építőiparban (29,7%), míg csökkenés volt tapasztalható az ipari szakmunkások (34,23%), a kereskedelem (–17,24%), a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök (–11,7%) és az élelmiszeripar (10 fő) esetében.santier

Jelentősen csökkent ugyanakkor a mezőgazdasági és erdészeti ágazat munkaerőigénye (52,64%), aminek magyarázata lehet az idei év gyenge mezőgazdasági teljesítménye, valamint a napszámos-törvény 2011. májusi hatálybalépése. Az elemzőcsoport tanulmánya szerint az is látható, hogy az alapszintű szakoktatás mellett a magasabb szintű képzettség megszerzésére is szükség van, különösen a gazdasági és a műszaki felsőfokú végzettségű szakemberek iránt számottevő a kereslet (a gazdasági iránt több, mint a műszaki iránt, a vizsgált periódusban), ugyanakkor egyes szakmákon belül növekedik a specifikus szakosodás igénye is.

Az adatok alapján megállapítható, hogy továbbra is nagy az igény szakemberekre a helyi termelői és szolgáltatói szektorban egyaránt. Kérdés marad, hogy a megyei szakoktatás rendszere mennyire tudja tartani a lépést a munkaerő-piaci igények változásával. Hargita Megye Tanácsa támogatja a szakképzés bővítését és minőségének javítását, valamint célja, hogy minél több fiatalt bátorítson szakiskola elvégzésére, hiszen onnan is van lehetőségük továbbtanulásra egyetemen vagy mesterképzőn (technikumban).

Ennek érdekében már történtek lépések: Csíkdánfalván idén ősztől húsz tizedikes gyerek magángazdaságokban tanulhatja a mezőgazdaság csínját-bínját, ezenkívül a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kollégiumot hoz létre Csíkszentmártonban, ahol a gyerekeket szintén erre tanítanák. Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint nem szabad várni az oktatási rendszer változására, hanem már most cselekedni kell, és párhuzamos képzéseket kell indítani – Hargita Megye Tanácsa ezt alintézménye, a Hargita Megyei Agrárkamara révén tudja támogatni, ahol már zajlanak felnőtteknek szóló tanfolyamok, mindezt bővíteni lehet az iskolai szakoktatást kiegészítő képzésekkel.

Az elemzés teljes terjedelmében, ábrákkal illusztrálva itt olvasható.








Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X