Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke szerint a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) részeként létrejövő új, beruházás-vitarendezési mechanizmus számos kétoldalú beruházási megállapodás felülvizsgálatát  is eredményezheti az uniós tagállamok között.

Az INTA hétfői gyűlésén az EB ismertette új javaslat-tervezetét, amelyet az Unió tárgyalói az amerikai partnereknek fognak előterjeszteni. Az új beruházás-vitarendezési mechanizmus a jelenleg tárgyalási folyamatban lévő TTIP megállapodás része lesz. Tervek szerint, az új rendszer helyettesíti a közvélemény által bírált ISDS (beruházó és állam közötti vitarendezési) mechanizmust.

„Üdvözlöm a Bizottság javaslatát, mivel válaszol a közvélemény előtt nyilvánosan megfogalmazott aggályokra, de különösen az egyes uniós tagállamokban kifejtett aggodalmakra. Határozottan szükségünk van egy beruházás-vitarendezési mechanizmusra, de ugyanakkor átláthatóságra és kiszámíthatóságra is szükségünk van, mind a befektetők számára, akik meg akarják védeni a beruházásaikat a visszaélések, a kisajátítás és a diszkrimináció ellen, mind pedig az államok és kormányok számára, akik törvényhozói jogukat épségben kell megőrizzék, hiszen ez a nemzeti szuverenitás természetes velejárója”  – nyilatkozta Winkler. 

Az RMDSZ EP-képviselője szerint  az EB által javasolt új rendszerben egy 15 tagú állandó bíróság, valamint egy 6 tagú fellebbviteli törvényszék is szerepel.  A rendszer célja, hogy megszüntesse a bírák esetében felmerülő összeférhetetlenség lehetőségét, azáltal, hogy egy átlátható mechanizmus révén nevezik ki őket. A szabályzat világosan kimondja, hogy az EP által megfogalmazott TTIP ajánlása szerint a tagállamok nem korlátozhatók jogalkotási hatáskörükben a beruházás-vitarendezési bíróságok ítéletei által.

„Üdvözlöm az EB javaslatát, amelynek célja, hogy megreformálja a régi – ISDS – vitarendezési rendszert, amely már jó ideje nem felel meg az elvárásoknak. Felvetődik viszont egy olyan probléma, amely nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a TTIP megállapodáshoz, de nagyon fontos sok uniós tagállam számára. Az elmúlt évtizedekben számos kelet-európai állam, ma már uniós tagállam Kétoldalú Beruházási Megállapodást kötött nyugat-európai országokkal, akik szintén tagjai az EU-nak. Ezen megállapodások többsége ISDS vitarendezési mechanizmust is előír. Remélem, hogy az amerikai partnerekkel folytatott tárgyalásokat követően az EB javaslata a TTIP részévé válik. Ezzel együtt úgy vélem, hasznos lenne felülvizsgálni az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházási megállapodások hálózatát. Úgy gondolom, érdemes lenne egy, az EU-n belüli szerződések megreformálását célzó kétoldalú tárgyalások folyamatát kezdeményezni. Ennek eredményeként két lehetséges megoldás körvonalazódhatna: az amúgy is elavult megállapodások hatályon kívül helyezése, vagy a régi ISDS rendszer megszűntetése és annak helyébe egy új mechanizmus bevezetése. Ez egy összetett feladat, amelyben az EU csak részleges hatáskörrel rendelkezik, hiszen a jogi kompetenciák részben az aláíró feleknél testesülnek meg. Ezzel együtt a kérdést  fel kell vetni és az európai kormányok napirendjére tenni” – fogalmazott felszólalásában Winkler Gyula.