Passzívház-kivitelezői képzés zajlik Csíkszeredában
Hogyan lehet mindössze 270 lejért évente kifűteni egy gázfűtéses házat? A válasz – akkor, ha passzívházzá alakítjuk – már a péntek délelőtti első előadáson kiderült a romániai Passzívház Egyesület ingyenes, kétnyelvű, passzívház-kivitelező képzésén. Megnéztük, ki van jelen – és miért.
A romániai Passzívház Egyesület (PHAR – Passive House Assotiation of Romania) Románia első és egyetlen témára szakosodott egyesülete, amely idén októberben immár második tréningjét tartja Csíkszeredában ezen a hétvégén. Ők az elsők, akik a szakterületen tréningeznek az országban – európai innovációs transzfer-projektek hazai konzorciumaként.
De ők az első és egyetlen romániai egyesület is a szakterületen – csíkszeredai alapítókkal, székhellyel. Abszolút úttörők a területen – s mint Abos Ede építésszel, az egyesület alapító elnökével beszélgetve megtudtuk: a 31/2010-es EU irányelv értelmében 2019 januárjától minden újonnan épült középületnek, illetve 2021 januárjától minden újonnan épült magánépületnek közel 0 energiaigényűnek kell lennie. A hazai szakemberek, a felsőoktatás fel vannak készülve az új kihívásokra? – tette fel a kérdést Abos Ede PHAR-elnök. Csupán 6 év maradt a határidő lejártáig, viszont a felső oktatási tananyagokban még nem szerepel semmilyen ezzel kapcsolatos információ, és kormányszinten sincs elképzelés. Kivárnak, mi lesz, és közben dolgoznak – mondta a Maszol kérdésére.
Még az egyetemen is alig hallani a passzívház kifejezést Romániában – mondja Abos Ede, aki maga sem hallott róla a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd a budapesti passzívház- csoporttal találkozva, ennek eredményeként, gyorsan elkötelezte magát a területen. Egy tudást, know-how-t szeretnének továbbadni, magyarázta, ami voltaképpen nem létezik a kultúránkban, ezért nehezen terjed, mert az emberek figyelme nem terjed ki a technikai részletekre – de, amelyek elsajátítása rendkívül megkönnyíti az életünket: tény, hogy költséglefaragó.
Az egyesületet 5 éve az Abos-házaspár, Emőke és Ede hozta létre, három taggal, Kurkó Dénes kollégájukkal – mára már 20-fős tagsággá bővült a csapat. A „CertCraft ISO&ECVET” elnevezésű nemzetközi projekt keretében október 9-11 között szervezték meg e az első Passzívház Kivitelező Képzést, szintén Csíkszeredában, 34 résztvevővel és 13 passzívház tervezésben és kivitelezésben jártas előadóval, akik az ország különböző településeiről érkeztek, Bukaresttől Temesvárig, de Moldáviából is.
Míg az első októberi csíki képzésen az új építésű passzívházakról, ezúttal a régi épületek passzívházzá alakításáról oktatnak az egész hétvégés, elméleti- és gyakorlati ingyenes programokon.
A három napos képzés során, interaktív módon, azt tanítják: melyek azok az alapelvek, melyek elengedhetlenek egy energiahatékony épület vagy passzívház kivitelezése során, valamint ezeket hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Az előadók maguk is építettek már passzívházat, úgy pontosan tudják, milyen formában kell oktatni a megoldásokat, milyen kérdések merülhetnek fel a kivitelezőkben – részletezte Abos Emőke. A kivitelezők a célcsoport, s a cél is az: megértsék, miért úgy kell betenni az ablakot, ahogy a passzívházasok javasolják, nem pedig úgy, ahogy megszokták. Mint jelezte: a tervezőknek is elkészítettek egy passzívház-építési kézikönyvet – ez eddig magyarul jelent meg, most van lektorálás alatt a román fordítás is. Ugyanakkor számos érdekességet, tévhitet cáfoló információt tesznek közzé honlapjukon is a témával kapcsolatosan.
A passzívház és Szókratész
A képzés egész hétvégén párhuzamosan zajlik magyar és román nyelven – mintegy tucat-tucat résztvevővel. Geréd Csaba vasbetonszerelő-mérnök történelmi bevezetőjéből megtudtuk: i.e. 400-ban Szókratész építette az első passzív házat, a napfény kihasználásával, és tájolással oldva meg az energiahatékonyságot. De a XVIII. században Izlandon voltaképpen fűtés nélküli házakat tervezve használták a passzívház-alapelveket: mindössze a lakók testmelegével fűtöttek – ez gazdasági kényszer volt, lévén, kivágták és eltüzelték a fákat.
A passzívház-építésen az 1870-es évektől dolgoznak, lévén akkor ugrott meg az energia ára. „Durván 270 lej a fűtés évente egy gázfűtéses passzív-házban” – jelentette ki Geréd Csaba, kérdésünkre megerősítve: a példa nem légből kapott, hanem tény.
Ványi Tamás csíkszeredai statikus is az PHAR-csapat újdonsült tagja. Ő úgy látja, a passzívház iránt érdeklődés az van, de az a gond, hogy nagy a tapasztalathiány az embereknél: a többletköltségtől való félelem miatt zárkóznak el a magvalósításoktól.
Ezt magyarázta a kérdésünkre Abos Ede is: a „többet ésszel, mint erővel” lenne a mottója a megoldásoknak, hiszen nem mindegy, milyen nyílászárót vásárolunk, de az végképp nem, hogy hogyan szereljük be.
A képzés résztvevői között csíkszeredai, csíkszentgyörgyi és sepsiszentgyörgyi vállalkozókkal ismerkedtünk meg, akik között akad nyílásgyártó is, napelempark-tervező is, de „laikusok” is részt vesznek a képzésen, akik a képzést követően házukat kívánják passzívházzá alakítani. Bálint Balázs és édesapja, József Sepsiszentgyörgyről érkezett – utóbbi 30 éve van a szakmában, és Ausztriába is elment már hasonló képzésre: komoly jövőt látnak benne, mondták.
- 34966 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34968 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34968 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34970 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34971 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34971 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni