Elfogadta a parlament a hitelcsere törvényének módosításait


-A A+

Elfogadta szerdán a hitelcsere törvényének módosított változatát döntő házként a képviselőház. A jogszabály a kihirdetésre vár.

A tavaly november végén elfogadott törvény - amelynek kihirdetését Klaus Johannis államfő decemberben megtagadta - lehetővé tenné a jelzáloghiteleseknek, hogy adósságuk teljes visszafizetése helyett átadják a bankoknak a hitelbiztosítékban megjelölt ingatlant. A jogszabály szövege itt tanulmányozható.

A szenátus korábban már módosított a tervezeten. A képviselőház által szerdán elfogadott változat szerint a 250 ezer euró alatti hitelekre korlátozzák azt a lehetőséget, hogy a hitelük teljes visszafizetése helyett a jelzáloggal terhelt ingatlant adják át a bankoknak az adósok.

Eldőlt az is, hogy a hitelcsere törvényének előírásai a már végrehajtás alatt lévő adósokra is vonatkoznak, sőt azokra is, akiket már végrehajtott a bank. A végső változat szerint a jogszabály csak a lakásvásárlásra, -felújításra, -átalakításra igényelt hitelekre alkalmazható.

A törvény hatálya alól az Első otthon nevű kormányzati hitelgaranciával működő, a fiatalok lakáshoz jutását támogató programot is kivonták. A jogszabály a korábban leszerződött jelzáloghitelekre is érvényes, beleértve azokat a kényszervégrehajtás alá került jelzáloghiteleseket is, akik nem az Első otthon programban vették fel hitelt.

Tiltakoznak a bankok

A törvény korábban a bankok heves tiltakozását váltotta ki, ugyanis a gazdasági válság előtt felvett hitelek esetében a jelzáloggal terhelt ingatlanok piaci értéke időközben jelentősen csökkent és ma már az adósság felét sem fedezi. Az országos bankszövetség most is fenntartja, hogy a jogszabály alkotmányellenes.

 A bankok kilátásba helyezték, hogy a törvény elfogadása estén jelentősen emelkedni fog az igatlanvásárláskor megkövetelt önrész, drágulni fog a hitel, és hosszabb ideig tart majd a hitelképesség elbírálása. A bankok azt szerették volna elérni, hogy csak azok élhessenek a fizetés helyetti ingatlanátadás lehetőségével, akik nem tudnak törleszteni, nem pedig azok, akik nem akarnak: erre vonatkozó kitétel azonban az államfő által kért "megfontolás" után sem került be a jogszabályba.

A törvényt valamennyi parlamenti frakció támogatta és a szerdai voksoláson egyetlen ellenszavazattal fogadták el. Az államfő második alkalommal nem tagadhatja meg a törvény kihirdetését, nem kizárt azonban, hogy előtte az alkotmánybíróságtól kér normakontrollt, tekintettel arra, hogy a törvény kezdeményezője, a liberális Daniel Zamfir képviselő is úgy vélekedett: diszkriminatív a törvényszövegbe most beépített negyedmillió eurós összeghatár.

Az RMDSZ támogatta a törvényt

„A törvénytervezet nem a bankszektor rendszerét kívánja ellehetetleníteni, hanem azoknak a személyeknek nyújtana segítséget, akik valamilyen okból adódóan nem tudják tovább fizetni bankkölcsönüket.  Az RMDSZ támogatja ezt a törvényt, hiszen a jelenlegi gazdasági környezet ingadozása és a munkahelyek hiánya számos olyan helyzetet teremt, amely által fizetésképtelenné válnak családok, fiatalok” – fogalmazott Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a jogszabály vitáján.

Hangsúlyozta, hogy a törvény azoknak nyújt elsősorban segítséget, akik svájci frankban vettek fel bankkölcsönt. Emlékeztetett: számos nyugat-európai ország megoldást talált már a svájci frankban felvett hitelek orvoslására. „Elfogadhatatlan volt az a rendszer, amely alapján svájci frank alapú hitelfelvevők az árfolyam ingadózása során ráfizettek ingatlanukra. Ma megteremtettük azt a lehetőséget, hogy a garanciaként megjelölt ingatlant, amelyet maga a bank értékelt fel, a felvett kölcsön értelmében, azt átadhassa a kölcsön törlesztésének fejében" – jelentette ki.








EZT OLVASTA MÁR?

X