Leginkább az innovatív, a környezettudatos vállalkozók nyerhetnek sokat a zöld közbeszerzési kerettörvénnyel, amelyet néhány hete fogadott el a parlament. A jogszabály kezdeményezője, Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter interjúnkban elárulta, a kerettörvény a hazai piac egyik szűz területére irányítja a figyelmet, és aki most résen van, az sokat kaszálhat a zöld közbeszerzésekkel.

Mitől lesz zöld az elfogadott jogszabály szerint egy közbeszerzés? 

Vannak olyan termék-, szolgáltatás-, eljáráskategóriák, amelyeket az uniós követelményeknek megfelelően ökocímkével láttak el. (Itt olvashatja, hogy az EU-ban milyen feltételeknek kell ehhez teljesülniük, itt és itt pedig annak nézhet utána, hogy pontosan milyen termékek, szolgáltatások kaptak eddig ökocímkét, szerk. megj.). Azt tudni kell, hogy például egy átlagos energiatakarékos gép már nem tudja teljesíteni ezeket a követelményeket.

Zöld attól lesz egy licit, hogy az ajánlatkérő a beszerzési folyamat során a környezetvédelmet tartja szem előtt, és a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzi a környezetbarát technológiák elterjedését és a környezetbarát termékek előállítását.

Romániában egyelőre kevés az a hazai gyártó, amely ökoterméket állít elő. Ez azzal is magyarázható, hogy kevesen kérvényezték az ökocímkét. Az energiahatékonyságról általában az elektronikai termékek jutnak eszünkbe, és azok nagy többségében külföldi gyártmányúak. Romániában a környezetvédelmi minisztérium hivatalos oldalán is megtekinthető, hogy például mely hazai szolgáltatások, gyártók kapták meg az uniós ökocímkét. (A szaktárca felsorolásában Hargita megyei cég is szerepel, szerk. megj.)

Gondolom, a jogszabály bátorítani fogja a hazai piaci szereplőket, hogy környezetbarát szolgáltatásokat nyújtsanak, energiahatékony termékeket állítsanak elő.

Természetesen. Sőt azt gondolom, hogy a mostani friss vállalkozógeneráció, amely nyitott az újra, az innovációra, komoly lehetőséghez jut. A klasszikus nagy gyártók, szolgáltatásnyújtók általában a klasszikus termékekre összepontosítanak, tapasztalható náluk egyfajta merevség, nem nagyon tudják, hogyan kezeljék az újfajta, zöld termékeket. Akár szubjektívnak is tűnhet, de meglátásom szerint a fiatalabbak rugalmasabbak, inkább tudják fejleszteni a zöld gazdaságot. A hazai zöld termékek piaca még szinte szűz, tehát érdemes lesz erre összpontosítani.

A jogszabály szerint milyen stratégiával „népesítik” be ezt a szűz területet?

A kormánynak fél év áll a rendelkezésére a törvény elfogadásának pillanatától, hogy kidolgozza a jogszabály alkalmazási szabályzatát. Ezt követően a környezetvédelmi minisztérium és az országos közbeszerzési hivatal feladata egy komoly stratégia megalkotása, amely a kisarányú zöld közbeszerzési kötelezettséget a közintézmények, önkormányzatok számára idővel egyre nagyobb arányban kiterjeszti. De természetesen lehetőség lesz arra is, hogy az intézmények önként több zöld licitet vállaljanak be, amint amennyit a kormány előír. A tervnek 2017. október 31-ig el kell készülnie.

Szintén a minisztérium feladatai közé tartozik a zöld szolgáltatások és termékek adattárának bővítése, amely a közbeszerzési online rendszerben lesz elérhető, tehát könnyen hozzá férhetnek majd az önkormányzatok, közintézmények. Az adatbázis nyitott lesz, bárki felkerülhet rá, ha teljesíti a feltételeket. A jogszabály kötelezi a minisztériumot, hogy vegye komolyan az ökocímkék kérdését is.

A közbeszerzést szabályozó törvények a legolcsóbb ajánlattevőt részesítik előnyben. A zöld beruházások pedig nem olcsók, sőt - legalábbis akkor, ha egy szerződésnél csak a vételárat, és nem az életcikusköltségeket vesszük figyelembe.

Pontosan ezért kellett megalkotni a törvényt, hiszen az önkormányzatok számos esetben lemondtak a zöld közbeszerzésekről, mert tartottak a számvevőszéktől, a jelenlegi előírások ugyanis nem tisztázták egyértelműen, hogy mi a helyzet, ha a környezetbarát megoldásokat választják. A nemrégiben elfogadott jogszabály már lehetővé teszi, hogy más kategóriába essenek a zöld termékek, szolgáltatások, és hogy a versenytárgyalásoknál ezek közül legyen a legolcsóbb a nyerő.

Megjegyezném, hogy már középtávon többszörösen visszatérül az a pénz, amely a zöld befektetéseknél plusz kiadásként jelentkezik. A zöld címkével ellátott elektronikai gépeknél a villanyszámla egyértelműen mutatni fogja a kevesebb áramfogyasztást. Az újrahasznosított papír esetében a haszon pénzben nem annyira mérhető, hiszen ugyanannyiba kerül az reciklált, mint a hagyományos, de környezetkímélés szempontjából nem mindegy, melyiket használjuk.

Mondok egy másik példát. Az egyik romániai benzinkúthálózatnál nagyon sokáig olyan típusú piszoárokat használtak, amelyek az öblítésnél nem használtak vizet. A piszoárokat olyan védőanyaggal vonták be, amelyek pillanatok alatt lebontotta a vizeletet és tisztán tartotta a vécécsészét. Egy ilyen megoldással egy sűrűn látogatott helyen óriási vízmennyiséget lehet megtakarítani. De példaként említhetném az érzékelőkkel ellátott csaptelepeket is.

Mit gondol, mely piaci szegmensnél jelentkezik szinte azonnal a jogszabály hatása?

Az irodai felszereléseket gyártóknál. A legtöbb fogyóanyagot az irodákban használják, gondoljunk csak arra, ezeket a helyiségeket fűteni, világítani, tisztítani kell, ugyanakkor rengeteg elektronikus készülékkel, papírral dolgoznak itt. Ezekre a termékekre a legkönnyebb megszervezni a zöld közbeszerzést, mert a kritériumok elég egyszerűek és tiszták.

Az infrastrukturális beruházások esetében már bonyolultabb a kép, Romániának még meg kell tanulnia, hogyan használja a zöldcímkével ellátott eljárásokat, termékeket az építkezéseknél. A törvény ezen a területen meglátásom szerint csak később fogja éreztetni pozitív hatását.

Nem szabad elmennünk viszont amellett, hogy óriási változás van készülőben az Európai Unióban: a bizottság egyik kiemelt közpolitikai javaslata a körforgásos gazdaság támogatása. A tavaly decemberben elfogadott javaslatcsomagban szereplő intézkedések a nagyobb mértékű újrahasznosításra összpontosítanak. A nyersanyag, termék és hulladék legteljesebb körű hasznosításával és felhasználásával elősegítik az energia-megtakarítást és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Túl a környezetvédelmi szempontokon a közforgásos gazdaság lényege tehát, hogy a vészesen fogyatkozó nyersanyagforrások mellett fenntartható legyen a fejlődés, és persze az európai társadalom.

Ha ezek a javaslatokat irányelvként bevezetik az EU-ban, radikális változás várható, és nemcsak a közszférában. Nyilvánvaló lesz, hogy alig lehet majd olyan terméket piacra dobni, amely nem hasznosítható újra, vagy nem újrahasznosított anyagból készült. Ebbe a törekvésbe a zöld közbeszerzési törvény jól beleillik, hiszen arra törekszik, hogy a saját nyersanyagtartalékainkat ne használjuk alacsony hatékonysággal.

Eddig gazdasági szempontok szerint érintettük a jogszabály előnyeit. Egy egyszerű városlakónak miért jó, hogy van egy ilyen jogszabály?

Mert a közintézmények, amelyek az adólejeinkből gazdálkodnak, kevesebbet fognak költeni ugyanazért az eredményért, termékért. Ennek belátásához csak kicsit kell előre gondolkodnunk. Nem mellékesen a zöld megoldásokkal ugye kíméljük a környezetünket is, amelyben élünk, amely pénzben nem mérhető azonnal.

Az egyik közleményében úgy fogalmaz, hogy a törvény kidolgozását a környezetvédelmi tárca élén kezdte el, de mivel számos akadályba ütközött, 2015 elején törvényjavaslatként iktatta a parlamentben, számos volt környezetvédelmi miniszter támogatásával. Milyen akadályokra utalt?

Volt egy elég éles, de színfalak mögötti konfliktusom a fejlesztési minisztériummal, és itt főleg Liviu Dragnea volt tárcavezetőre és volt kormányfőhelyettesre gondolok. A szaktárca valamiért úgy gondolta, azzal, hogy az önkormányzatokat rávezetjük, évente növeljék a zöld termékek közbeszerzett arányát, csak szándékosan akadályozzuk őket. Hiába érveltem, hogy éppen az ellenkezője igaz, ebből a szubjektív álláspontból nem lehetett kimozdítani a minisztériumot, pontosabban Dragneát.

2014-ben fél évig próbálkoztam azzal, hogy elfogadtassam a javaslatomat a kormánnyal, sikertelenül, hatalmas ellenállásba ütköztem. Ezután döntöttem el, hogy egyéni törvénykezdeményezésként benyújtom a parlamentbe, tudtam, hogy ott elfogadják. Így is történt.