Tavaly Erdély kapta az útépítésre szánt pénz majd 80 százalékát, de meg is érdemli, mert több, mint tízszer annyit termel exportra, mint Moldva.

Az elmúlt két és fél évtizedben a romániai magyar közbeszéd egyik legállandóbb témája Erdély, azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztésének elhanyagolása, illetve tudatos infrastrukturális züllesztése a bukaresti hatalom részéről. Aki autózott már a Kárpátoktól délre, kevésbé forgalmas közutakon, jó adag szkepszissel viszonyul a közkedvelt toposz igazságtartalmához, de lássuk, mit mondanak a számok?

Az Autópálya Ügynökség (CNADNR) adatai szerint 2015-ben az állami költségvetésből 4,645 milliárd lejt költöttünk autópálya- és körgyűrű építésre, illetve a már meglévő közutak modernizálására. A pénznek szinte fele, 42,6 százaléka, 1,98 milliárd lej, a hagyományos értelemben vett, Királyhágón túli Erdélybe került. A Bánságnak 841 millió jutott (18,1 százalék), s hasonló nagyságú összeget, 879 millió lejt kapott a Partium és Máramaros, ami az infrastrukturális beruházásokra fordított keret 18,8 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a tágan értelmezett Erdély részesült a teljes keretösszeg 79,5 százalékából. Havasalföld és Olténia 576 milliót (12,4) költhetett a közúti hálózat fejlesztésére, míg Moldova mindössze 369 millió lejt (8,1 százalék) kapott. Ennek fényében a moldvaiak teljes joggal érezhetnék, hogy Bukarest elhanyagolja őket, akár azt is mondhatnák, hogy a kormány Erdély-centrikus. Bár tavaly kirívóan nagyok voltak az eltérések a történelmi régióknak leosztott, infrastrukturális fejlesztésre szánt pénzek között,

A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint a 2011 és 2015 közötti időszakban minden egyes erdélyi lakosra 2400 lej jutott, amit útépítésre költöttek. Havasalföld esetében, Dobrodzsát is beleértve, ez az összeg 630 lej, míg Moldva a sor végén szerénykedik 428 lejjel. Magyar szempontból árnyalja az összképet, hogy Székelyföldön nincs autópálya, s a közeljövőben nem is lesz.

Egyértelműnek tűnik, hogy a kormányok oda pumpálják a legtöbb a legtöbb pénzt útfejlesztésre, ahol a legmarkánsabb a külföldi befektetők jelenléte, ahonnan a legtöbb árú megy exportra. 2014-ben Erdély és a Bánság 98 milliárd lej értékű exportárút termelt meg, Moldva ellenben ennek kevesebb, mint egytizedét. Tavaly Erdélyben, a Bánságban és a Partiumban 14 400 lej volt az egy lakosra jutó kivitel értéke, Moldvában ellenben csak 3571 lej.

annak ellenére, hogy ott vannak az ország legnagyobb exportőrei közé tartozó autógyárak.  

„Az infrastruktúra gazdasági fejlődést hoz, befektetéseket vonz. Minél fejlettebb az infrastruktúrád, annál versenyképesebb vagy. A fejletlen infrastruktúra ugyanakkor növeli a szállítási költségeket, s még nagyobb gazdasági lemaradást eredményez” – nyilatkozta Dragoș Cabat, a Financial View gazdasági elemző- és tanácsadó cég vezetője. Ezt a legjobban Moldva esete példázza, melyet elkerülnek a beruházók, annak ellenére, hogy az alacsony bérek miatt a térség akár vonzóbb is lehetne a számukra Erdélynél.    

Elemzők szerint az elkövetkező időszakban a hangsúly Havasalföld és Erdély közúti összeköttetésének fejlesztésére esik majd, ugyanis nagyrészt ettől függ a krajovai és a pitești-i autógyár exportkapacitásának a növelése.