Szászfenes a leggazdagabb erdélyi község


-A A+

Románia legtöbb bevétellel rendelkező, magyar többségű községe a Bihar megyei Bors, amely az országos rangsor 16-ik helyén áll, 25,3 millió lejjel. Erdélyben a Kolozs megyei Szászefenes a legtehetősebb, városnál kisebb település.

A moldvai Miroslava volt tavaly az ország leggazdagabb községe. A Iași alvóvárosának számító, azzal összeépült település önkormányzatának a bevételei 52,2 millió lejt tettek ki a Közigazgatási és Regionális Fejlesztési Minisztérium adatai szerint.

A második helyen a Bukarest vonzáskörzetében fekvő Chiajna áll, 55 millió lejjel. Egy évvel korábban még az Ilfov megyei település volt az ország legtehetősebb községe. Chiajna pénzügyi potenciáljáról sokat elmond, hogy míg olyan nagyvárosok, mint Nagyvárad, Arad, Szatmárnémeti vagy Beszterce futball klubjai alsó osztályokban tengődnek, addig a munténiai község labdarúgó csapata, a Concordia, az első osztályban szerepel. A harmadik és a negyedik helyen az Ilfov megyei Dragomirești és a konstancai Lumina állnak, 49,3, illetve 41,3 milliárd lejjel.

Szászfenes bevétele évi 40,8 millió lej

A legnagyobb jövedelemmel büszkélkedő erdélyi község, Szászfenes, az országos rangsor ötödik helyét foglalja el, 40,8 millióval. A Kolozsvárral határos település költségvetésébe ingatlanadó formájában folyik be a legtöbb pénz, Fenesen ugyanis az elmúlt másfél évtizedben több tízezer lakás épült, és területén található a kincses város legnagyobb plázája, a Polus Center is.

Örvendetes, hogy több erdélyi megyében is a dobogósok között vannak magyar többségű községek vagy legalábbis olyanok, amelyekben jelentős magyar közösség él. Biharban a borsi önkormányzat kasszájába folyt be a legtöbb pénz tavaly, 25,3 millió lej, a második helyen pedig Fugyivásárhely áll, 17,7 millióval. Bors elsősorban abból profitál, hogy határátkelő van a területén, illetve az ipari parkból. A községben olyan nagyvállalatok vannak bejegyezve, mint a Faist Metalworking és a mintegy 2000 alkalmazottal dolgozó, elektronikai alkatrészeket előállító Celestica.

Parajd és Korond sem áll rosszul

Szilágyban Kraszna a legvagyonosabb falusi település, 20 millió lejes bevétellel, míg Sarmaság a harmadik, 16,3 millióval. Szatmárban Lázári a második leggazdagabb község, 12,2 millió lej jövedelemmel, alig valamivel lemaradva az Avas-vidéki Turc mögött. Maros megyében Libánfalva költségvetésébe folyt be a legtöbb pénz saját forrásból, 12,4 millió lej, Maroszentgyörgy 11,5 milliója pedig a második helyre volt elég. Beszterce-Naszód harmadik leggazdagabb községe, 15,6 millió lejjel, Nemegye, amelyhez egy magyar többségű falu is tartozik, Magyarnemegye. Brassó megye tehetőségi listáján a harmadik helyen áll Tatrang, 15,7 millió lejjel.

Hargita legjobban eleresztett községei Parajd (18,1 millió), Salamás (14,3 millió) és Korond (12,7 millió), míg Háromszéken Nagybaconnak (12,6 millió), Zágonnak (10,2 millió) és Zágonbárkánynak (9,8 millió) volt a legtöbb pénze tavaly.

A megyei első helyezettek közül a legkevesebb bevétele 10,7 millió lej, Movileni községnek (Olt) volt, majd Măxineni (Brăila) és Făcăeni (Ialomița) következik, 11, illetve 11,3 millióval. A régiók fejlettségi szintje közötti aránytalanságokat jól tükrözi az a tény, hogy Szászfenesnek szinte négyszer akkora bevételei vannak, mint a legtehetősebb Olt megyei községnek, vagy, hogy a leggazdagabb bihari község jövedelme kereken duplája a leggazdagabb háromszékinek.  








EZT OLVASTA MÁR?

X