Székelyföldi turizmus: nem alapíthattak szövetséget, így klasztert hoztak létre


-A A+

Nem fogott ki a székelyeken a román bíróság elutasító ítélete. A térség több tucat turisztikai szervezete és szakembere megalapította a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klasztert, miután a bíróság nem engedélyezte egy hasonló szövetség jogi bejegyzését.

A klaszteralapítási szerződést egy Csíkszeredában tartott idegenforgalmi fórum keretében írták alá. Az eredetileg tervezett 22 alapító taghoz a helyszínen csatlakoztak mások is, így az alapítók köre földrajzilag is jó átfedést biztosít Gyergyóvidékétől Háromszékig magába foglalva Nyárádmentét, Sóvidéket, Gyimeseket és Csíkországot is – számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön Albert Zoltán.A Székelyföldi Turisztikai Klaszter megbízott elnöke hozzátette: a szerveződés előnye, hogy szakemberek csoportosulásáról van szó, akik ismerik az iparág elméletét és gyakorlatát is, és reményeink szerint érveikkel hatni tudnak a döntéshozókra is.

Céljuk, hogy Székelyföldön idegenforgalmi szempontból eltöröljék a közigazgatási határokban való gondolkodást, helyette turisztikai fogadóterületeket honosítsanak meg a térségben élők és a turizmusban dolgozók körében is, úgy ahogy ez a turisták fejeben már rég megszületett, magyarázta Albert Zoltán. 

Szövetséget nem sikerült alapítani

Az klaszter megalapításának előzménye, hogy tavaly októberben a háromszéki Árkoson 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön.

A szövetséget jogilag is be szerették volna jegyeztetni, de a kérést vizsgáló ügyész kifogásolta a Székelyföld szó használatát a szervezet alapszabályában. Végül marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a kezdeményezők kérését, arra hivatkozva, hogy a megnevezés alkotmányellenes, mivel Székelyföld nevű területi egység hivatalosan nem létezik.

Alátámasztani a székely nyakasság sztereotípiáját

Albert Zoltán magyarázata szerint a bírósági ítéletet követően a kezdeményezők a szövetségi forma helyett egy kötetlenebb formát, a klasztert választották működésük elkezdéséhez. „Ezúttal kívánjuk alátámasztani székely nyakasságunk sztereotípiáját, de nem holmi "izmozási" céllal, hanem határozott meggyőződésből, hogy szükség van Székelyföld egységes idegenforgalmi összehangolására” – jelentette ki.

A klaszter megbízott elnöke szerint a bírósági hercehurca miatt eltelt idő alatt sem tétlenkedtek, elkezdték már a tervezést, tapasztalatot cserélt, adatgyűjtéssel foglalkoztak és elkezdtek kialakítani egy regionális digitális platformot, amelynek információi sok honlapon keresztül lehívhatók lesznek.

A klaszter meghatározta már a térség 11 turisztikai aldesztinációját. Ezek: Sóvidék- Hegyalja, Csomád- Bálványos, Gyergyó-Gyilkos tó, Borszék-Maroshévíz, Székelyudvarhely és környéke, Gyímesek, Csíki medence, Nyárád- Kisküküllő- Maros mente, Erdővidék, Alsóháromszék, Felsőháromszék. Ezekhez olyan fantázianeveket is társítanak, mint a Kúriák vagy Székelykapuk földje.








EZT OLVASTA MÁR?

X