Székelyföldi turizmus: nem alapíthattak szövetséget, így klasztert hoztak létre
Nem fogott ki a székelyeken a román bíróság elutasító ítélete. A térség több tucat turisztikai szervezete és szakembere megalapította a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klasztert, miután a bíróság nem engedélyezte egy hasonló szövetség jogi bejegyzését.
A klaszteralapítási szerződést egy Csíkszeredában tartott idegenforgalmi fórum keretében írták alá. Az eredetileg tervezett 22 alapító taghoz a helyszínen csatlakoztak mások is, így az alapítók köre földrajzilag is jó átfedést biztosít Gyergyóvidékétől Háromszékig magába foglalva Nyárádmentét, Sóvidéket, Gyimeseket és Csíkországot is – számolt be hétfőn Sepsiszentgyörgyön Albert Zoltán.A Székelyföldi Turisztikai Klaszter megbízott elnöke hozzátette: a szerveződés előnye, hogy szakemberek csoportosulásáról van szó, akik ismerik az iparág elméletét és gyakorlatát is, és reményeink szerint érveikkel hatni tudnak a döntéshozókra is.
Céljuk, hogy Székelyföldön idegenforgalmi szempontból eltöröljék a közigazgatási határokban való gondolkodást, helyette turisztikai fogadóterületeket honosítsanak meg a térségben élők és a turizmusban dolgozók körében is, úgy ahogy ez a turisták fejeben már rég megszületett, magyarázta Albert Zoltán.
Szövetséget nem sikerült alapítani
Az klaszter megalapításának előzménye, hogy tavaly októberben a háromszéki Árkoson 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön.
A szövetséget jogilag is be szerették volna jegyeztetni, de a kérést vizsgáló ügyész kifogásolta a Székelyföld szó használatát a szervezet alapszabályában. Végül marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a kezdeményezők kérését, arra hivatkozva, hogy a megnevezés alkotmányellenes, mivel Székelyföld nevű területi egység hivatalosan nem létezik.
Alátámasztani a székely nyakasság sztereotípiáját
Albert Zoltán magyarázata szerint a bírósági ítéletet követően a kezdeményezők a szövetségi forma helyett egy kötetlenebb formát, a klasztert választották működésük elkezdéséhez. „Ezúttal kívánjuk alátámasztani székely nyakasságunk sztereotípiáját, de nem holmi "izmozási" céllal, hanem határozott meggyőződésből, hogy szükség van Székelyföld egységes idegenforgalmi összehangolására” – jelentette ki.
A klaszter megbízott elnöke szerint a bírósági hercehurca miatt eltelt idő alatt sem tétlenkedtek, elkezdték már a tervezést, tapasztalatot cserélt, adatgyűjtéssel foglalkoztak és elkezdtek kialakítani egy regionális digitális platformot, amelynek információi sok honlapon keresztül lehívhatók lesznek.
A klaszter meghatározta már a térség 11 turisztikai aldesztinációját. Ezek: Sóvidék- Hegyalja, Csomád- Bálványos, Gyergyó-Gyilkos tó, Borszék-Maroshévíz, Székelyudvarhely és környéke, Gyímesek, Csíki medence, Nyárád- Kisküküllő- Maros mente, Erdővidék, Alsóháromszék, Felsőháromszék. Ezekhez olyan fantázianeveket is társítanak, mint a Kúriák vagy Székelykapuk földje.
- 33800 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 33802 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 33802 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 33803 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 33805 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 33805 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni