Hiába lett olcsóbb a nyerstej, hiába csökkent az áfa, a tej alig valamivel kerül kevesebbe az áruházakban, mint másfél éve. A termelők szenvednek, a kereskedők dörzsölik a markukat.

2015. március 31-én megszűnt a tejkvóta az Európai Unióban, mely megszabta, hogy a tagországok mennyi tejet termelhetnek. Az ennek hatására bekövetkezett túltermelés következtében, amire rátett még az EU-ban előállított élelmiszerekre meghirdetett orosz embargó, rengeteg olcsó tej áramlik Romániába, ami nehéz helyzetbe hozza a hazai termelőket, ugyanis a feldolgozók az import nyersanyagot részesítik előnyben. A kialakult piaci helyzet haszonélvezői, elméletileg a vásárlók kellene legyenek, ám a boltokban a tej alig valamivel olcsóbb, mint 2015 elején, annak ellenére, hog időközben volt egy áfacsökkentés is. A tejdömping hasznát lényegében a kereskedők fölözik le.

„A termék árát a kereskedő határozza meg. Az ár 50 százalékát az áfa és a kereskedő által alkalmazott árrés teszi ki, míg a másik 50 százalék a termelőre és a feldolgozóra esik” – mondja Dorin Cojocaru, a Tejipari Munkáltatók Egyesületének elnöke. Az áruházláncok egy sor kiadást, így például a marketing-, az árú mozgatásának- és a reklámújságok kiadásának költségeit áthárítják a feldolgozókra. „Nem kommentálhatsz, mert felbontják a szerződésedet, és akkor nincs hol értékesítsd az árudat” – nyilatkozta az érdekvédelmi szervezet vezetője.

A nyerstej felvásárlási ára literenként 80 bani és 1,40 lej között változik, annak minőségétől, mennyiségétől és a farmnak a feldolgozó üzemtől való távolságának függvényében. Az áruházláncokban a nagy feldozó vállalatok 3,5 százalékos zsírtartalmú dobozos tejeit 3,50-5,50 lejért lehet megvásárolni. A Focus Market Research piackutató cég adatai szerint a tavalyi év első öt hónapjában az 1 literes, zsíros Napolact tej átlagára 5,35 lej volt az áruházláncokban, nem számítva az alkalmi árleszállításokat. A tejkvóta megszüntetése és az áfacsökkentés hatására júliusban az átlagár 4,96 lejre esett vissza, augusztusban 4,79, októberben 4,76, novemberben pedig 4,58 lej volt. Idén aztán elkezdett drágulni a tej, annak ellenére, hogy a felvásárlási ár nem nőtt: januárban átlagosan 4,73, márciusban 5,00, áprilisban 4,71, májusban pedig  5,09 lejbe került egy liter.

“1,20 lejért termeljük meg literjét, de csak 1,10 lejt kapunk érte” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Mózer Ferenc, egy, az ország húsz legnagyobb tehenészete közé tartozó mezőpetri farm tulajdonosa. Az 1 literes, dobozos, 3,5 százalékos zsírtartalmú Napolact tejet idén átlagosan 4,8 lejért lehetett megvásárolni a hiper- és szupermarketekben, valamint a cash&carry áruházakban, a kisboltokban pedig még drágábban, ami azt jelenti, hogy a tehén tőgyétől a polcig a tej ára több mint négyszeresére nő. Ennek az árnak csupán 23 százaléka vándorol a gazda zsebébe, 27 százaléka pedig, ha elfogadjuk Dorin Cojocaru állítását, a feldolgozónál köt ki. Az áfa 9 százalékot tesz ki, míg a fennmaradó 41 százalék a kereskedőnél landol.