Tavaly a bútoripar adta a teljes export 7 százalékát, ám hiába a fejlődés, az ágazati bérek 620 lejjel maradnak el az országos átlagtól. Tíz éve még csak 303 lej volt a lemaradás.

Mintegy 3000 faipari cég működik Romániában a pénzügyminisztérium adatai szerint, ezek összesített tavalyi árbevétele megközelítette az 5 milliárd eurót, a bruttó hazai termék 3 százalékát. A fás vállalatok még jobban teljesítettek az export terén, a teljes kivitel 7 százalékát adták. A bútorgyártás súlypontja egyértelműen a Kárpátok ívén belül van, a harminc legnagyobb cég közül 23 erdélyi.

A listavezető a nagybányai Aramis, amelynek tavalyi forgalma 148,3 millió euró volt. A máramarosi cég nagyrészt külföldre dolgozik, a legnagyobb belföldi tőkéjű exportőrnek számít. Az alkalmazottak számának tekintetében szintén az Aramis vezeti a mezőnyt, 3240 embernek ad munkát. A második legnagyobb bútorgyártó a Kolozs megyei Zsukménesen működő Ecolor, 65 millió eurós 2015-es árbevétellel, a harmadik pedig a borkúti (Máramaros megye) Taparo 63,6 millió euróval.

Az ágazaton belül akkora az erdélyi dominancia, hogy a legnagyobb regáti cég, a Prahova megyei Lemet csak 13-ik a maga 24,2 millió lejes forgalmával. A legtöbb nagyvállalat, szám szerint négy, Szatmárban működik, Arad, Bihar, Kolozs és Máramaros három-három céggel szerepel a listán.

Egyetlen székelyföldi cég az első 30 között

Némileg meglepő módon az első 30 között egyetlen székelyföldi cég van, a csíkszeredai Iris Service, mely 16,6 milliós forgalmával a tizenhetedik a rangsorban. Bagoly Miklós Levente, faipari vállalkozó, a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (Asimcov) elnöke szerint ez az ágazat régióbeli specifikumának tudható be.

„A volt rendszerben létesült nagy bútorgyárak közül egyedül az udvarhelyi Famos maradt meg, a szentgyörgyi és a szeredai befuccsolt. 20-80 fős üzem ellenben sok van, ami részben előny, részben hátrány. Az előnyt az jelenti, hogy ezek a vállalkozások rugalmasak, jobban tudnak alkalmazkodni a piaci igényekhez, mint a nagyok. A termelékenység szempontjából ellenben a nagyvállalatok vannak előnyben, mivel a sorozat növekedésével a termelékenység is nő” – nyilatkozta a Maszolnak a háromszéki üzletember.

A bérek lemaradnak az országos átlagtól

Az elmúlt években a bútoripar teljesítménye és az export volumene folyamatosan nőtt, s ezekkel párhuzamosan a bérezés is javult. 2007-ben 638 lej volt a nettó átlagbér a bútoriparban, ami napjainkra megduplázódott, 1330 lejre nőtt. Ez látványos fejlődés, ám az ágazati bérszínvonal még mindig messze van az országos átlagtól, sőt, a lemaradás nagyobb, mint 10 évvel korábban. Akkor 303 lejjel kerestek kevesebbet a bútoripari dolgozók az országos nettó átlagfizetésnél, míg jelenleg 620 lejjel vannak hátrányban.

Bagoly Miklós Levente szerint az ok a termelékenységben keresendő, ami a bútoripar esetén alacsonyabb, mint más iparágakban. Bár termelékenység tekintetében a bútorgyártás sosem veheti majd fel a versenyt az informatikai szektorral, a helyzet javulhatna, ha a cégeken kisebb volna az adóteher, ami elősegítené a technológiai fejlesztéseket.