Dohányipar: csökken a cigisek száma, mégis rekordszinten a profit


-A A+

Egy hazai dohányos átlagban 178 eurót költ egy év alatt a szenvedélyére, derül ki az Euromonitor piackutató cég adataiból. A romániai jövedelmekhez viszonyítva ez tekintélyes summa, az egyhavi nettó átlagbérnek hozzávetőleg 40 százaléka.

Annak ellenére, hogy a dohányosok száma évek óta csökken (2010-ben még a lakosság 31 százalékát tették ki, jelenleg már csak a 27 százalékát), a cigaretta ára pedig folyamatosan emelkedik, az ágazat tavaly kiválóan teljesített. A dohányáruk forgalma 2015-ben megközelítőleg 3,4 euró volt, a gyártók és forgalmazók pedig rekordösszegű, 160 millió eurós profitot könyvelhettek el.

A növekedés elsősorban a feketepiac visszaszorításának tudható be, mivel megszigorították az ellenőrzést a fő csempészútvonalaknak számító szerb-, moldvai- és ukrán határon. A dohányipar a kőolajipar után a második legnagyobb adófizető Romániában, a bruttó hazai terméknek kb. 2 százalékát, a költségvetési bevételeknek pedig több mint 12 százalékát adja. Ez nem is csoda, lévén, hogy egy doboz törvényesen értékesített cigarettából 12 szál értékét a jövedéki adó, 4 szálét pedig az áfa viszi el, vagyis az ár 80 százaléka a költségvetésbe folyik be. Az ágazat jelentősnek számít az export tekintetében is, tavaly 927 millió euró értékben értékesítettünk külföldön dohányárut, ami harmadával nagyobb a 2014-es kivitelnél. 

A KPMG piackutató cég szakemberei úgy becsülik, hogy Európai Unió szintjén minden tízedik doboz cigaretta illegálisan kerül forgalomba, ami miatt a tagországok éves szinten 11,3 milliárd euró adóbevételtől esnek el. A legtöbb csempészárut Franciaországban szívják évente hozzávetőleg 9 milliárd szálat. A KPMG becslései szerint idehaza tavaly 4 milliárd száll csempészcigarettát füstöltek el a dohányosok.  Ha ezt a cigarettamennyiséget törvényesen adták volna el, 502 millió euróval több pénz folyt volna be a központi költségvetésbe, számolták ki a KPMG szakértői.

A belföldi dohányipart három óriásvállalat uralja: a British American Tobacco (melynek fő márkái a Kent és a Pall Mall), a Japan Tobacco International (Camel, Winston) és a Philip Morris (Marlboro, L&M, Parliament). Annak ellenére, hogy áprilisban életbe lépett a dohányzást nyilvános, zárt térben betiltó rendelet, a fő piaci szereplők idén is jó évre számítanak. „Nem észleltük, hogy a tiltás befolyásolta volna a forgalmunkat” – nyilatkozta a Business Magazin című kiadványnak Gemma Webb, a British American Tobacco Románia elnök-vezérigazgatója. Hasonló szellemben nyilatkozott Gilda Lazăr, a Japan Tobacco International egyik topmenedzsre, aki szerint a dohányzást korlátozó rendelkezést a vendéglátóhelyek fogják megsínyleni, nem pedig a gyártók.

A gyártók optimizmusa részben abból a reményből táplálkozik, hogy a hatóságok sikeresek lesznek a feketepiac visszaszorításában, ami az ő bevételeiket fogja növelni. A feketepiac méreteiről csak becslések vannak, melyek a dohányosok körében végzett felmérésekre alapulnak. A Novel Research piackutató cég adatai szerint idén júliusban az idehaza megvásárolt dohányáru 14,9 százaléka származott a feketepiacról. Első látásra ez rengetegnek tűnik, ám lényegesen jobb, mint a tavaly mért 16 százalék.

 








EZT OLVASTA MÁR?

X