Nyolc és fél évvel dolgozunk kevesebbet a svédeknél


-A A+

Az északiakhoz képest nem öljük meg magunkat a munkával, igaz, kevesebbet is élünk náluk. Az EU életművészei az olaszok, akik nálunk 2,1 évvel kevesebbet töltenek munkával, ellenben nyolc évvel tovább élnek.

A romániaiaknál kevesebbet csak a bolgárok keresnek az Európai Unióban, de legalább azzal vigasztalódhatunk, hogy kevesebbet is dolgozunk az uniós átlagnál. Egy romániai átlagpolgár 32,8 évet húz le a munka mezején, míg a 28 tagország átlaga 35,4 év. A rövidebb aktív időszak ellenére nekünk mégis kevesebb nyugdíjas év jut, lévén, hogy az átlagéletkor idehaza csak 75 év, az uniós átlag ellenben 5,9 évvel több.

A legdolgosabb nép a svéd

Az Eurostat 2015-ös adatai szerint Európa legdolgosabb népe a svéd, a skandináv ország munkavállalói ugyanis átlagosan 41,2 éven át dolgoznak, nyolc évvel és négy hónappal többet, mint a román állampolgárok. Bár nagyon sokáig aktívak maradnak a munka mezején, mégsem dolgozzák halálra magukat, átlagéletkoruk az egyik legmagasabb az Európai Unióban, 82,3 év.

A munkával eltöltött időszak jellemző módon az északi, jóléti társadalmakban a leghosszabb: Hollandiában 39,9, Dániában 39,2, Nagy-Britanniában 38,6, Németországban 38 év. Az érem másik oldala az, hogy ezen országok többségében a lakosság átlagéletkora is magasabb az átlagnál.

Az Eurostat adataiból az is kiderül, nem véletlenül mondják a mediterrán népekre, hogy tudnak élni. Az uniós tagországok közül Olaszországban a legrövidebb a munkával eltöltött idő, 30,7 év, amihez a legmagasabb átlagéletkor, 83,2 év járul. A görögök szintén hosszú életűek, 81,5 év a várható átlagéletkor náluk, ugyanakkor nem ölik meg magukat a munkával, átlagosan 32,2 évet dolgoznak.

„A munkával eltöltött évek számát nagyban meghatározza az, mennyire könnyen tudsz idős korban elhelyezkedni. A románok viszonylag keveset dolgoznak, azonban egy bizonyos életkor után egyre kisebb eséllyel találnak munkát. Romániában sok embernek gondot jelent, hogy 60 éves korában elhelyezkedjen” – mondja Sorin Faur, a BDO pénzügyi tanácsadó cég human erőforrás koordinátora. Szerinte a hazai munkavállalóknak 30 munkával töltött év után nincs már kedvük dolgozni, mivel fáradtak, a munkakedv és a munkamorál ugyanis szoros összefüggésben áll az életminőséggel, ami Svédországban lényegesen jobb, mint Romániában.

Fontos a váltásra való képesség

Az idősödő munkavállaló munkaerőpiaci értékét alapvetően két tényező határozza meg, mondja Péter Csilla, a sepsiszentgyörgyi az SKR Románia Trade and Consulting Co. kft. trénere: az általa birtokolt ismeretek, készségek és képességek, valamint az értékérzése.

„Az első szempontnál a rugalmasság, a folyamatos tanulásra való nyitottság, a váltásra való képesség a legfontosabb. A második szempont attitűdre, életérzésre vonatkozik. Csak akkor tudunk valamit megvalósítani, ha tisztában vagyunk értékeinkkel és bízunk képességeinkben, s ez kisugárzik megnyilvánulásainkból is” – nyilatkozta a Maszolnak a humán erőforrás szakember.

Az időskorban munkára való hajlandóság tekintetében körülbelül Magyarországgal és Bulgáriával vagyunk egy szinten: előbbiben 32,6 a munkával eltöltött évek száma, míg az átlagéletkor 76 év, a bulgárok pedig átlagban 32,1 évet dolgoznak és 74,5 évet élnek. A szakemberek szerint ezt a nagyfokú egyezést a megközelítőleg azonos színvonalú egészségügyi ellátás, nyugdíjrendszer, táplálkozás, valamint a hasonló kulturális háttér és klíma magyarázza.








EZT OLVASTA MÁR?

X