Tizenhat uniós tagország, köztük Magyarország szállt eddig versenybe a Londonban működő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) új székhelyéért, a szervezetnek ugyanis nagy valószínűséggel költöznie kell Nagy-Britannia uniós kilépésével - írta csütörtökön a Politico brüsszeli hírportál.

Többek között Amszterdam, Athén, Barcelona, Budapest, Dublin, Koppenhága, Lille, Lisszabon, Milánó, Stockholm és Varsó pályázott az új székhelyre, szakemberek szerint azonban legalább húsz ország fontolgatja, hogy új központot kínáljon az EU-ban forgalmazható gyógyszerek jóváhagyásáért felelős ügynökségnek.

Az EMA befogadása nem csak tudományos szempontból válik hasznára a székhelyet adó államnak: az évi nagyjából 300 millió eurós költségvetésű szervezetnél közel 900 szakértő dolgozik, naponta mintegy 400 embert fogad az ügynökség külföldről.

A döntéshez a tagállami kormányokat tömörítő tanács egyhangú szavazására van szükség, de nincs rá precedens vagy bevett eljárás, hogy miként kell új központot választani egy uniós ügynökségnek.

A Politico által megkérdezett illetékesek szerint politikai megfontolásokat, földrajzi szempontokat és egyebeket is számításba vehetnek a döntés során, akár a menekültválság kezeléséből vállalt terheket is. Fontos, hogy világosan lefektetett szabályok mentén szülessen meg a döntés, és ne egy nagyobb alku része legyen - vélekedett egy szakértő. „Miközben 500 millió európai egészsége a tét, a döntési folyamat rendezetlen és nem az egészségügyi szempontokra fókuszál” - tette hozzá.

„Magától értetődő, hogy mihamarabb tisztán kellene látni az Európai Gyógyszerügynökség jövőjét illetően. Az EMA munkája túlságosan fontos ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalások utánra halasszuk az ügyet" - közölte Bert Koenders holland külügyminiszter az EUObserver uniós ügyekkel foglalkozó portállal.

Vannak, akik abban reménykednek, hogy az ügynökség Nagy-Britanniában maradhat, minthogy nincs olyan jogszabály, amely egyértelműen kimondja, hogy nem lehet egy uniós ügynökség székhelye az EU-n kívül. Egyesek szerint már júniusban létrejöhet a kompromisszum, sokan azonban attól tartanak, hogy az EMA magasan képzett munkatársai máshol néznek új állás után az elhúzódó bizonytalanság miatt.

A lobbizásba kormányfők, miniszterek és magas rangú diplomaták is beszálltak Brüsszelben. Az utóbbi hetekben Paolo Gentiloni olasz és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök közvetlenül Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez, mások mellett a magyar és az ír egészségügyi miniszter pedig az egészségügyért felelős uniós biztoshoz fordult az ügyben - írták a Politico összeállításában.

Bennfentes források szerint pusztán gyakorlati szempontokból Svédországnak, Dániának, Hollandiának és Németországnak van a legjobb esélye, mert rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával és magas életminőséget kínálhatnak az EMA munkatársainak. Az uniós vezetők ugyanakkor 2003-ban úgy döntöttek, hogy az újonnan csatlakozó tagállamok élveznek majd elsőbbséget az új ügynökségek elosztásánál, ez pedig a Politico szerint Magyarország, Horvátország vagy Bulgária malmára hajthatja a vizet.
    Becslések szerint a döntés meghozatalát követően két évre lesz szükség a költözéshez.