Idén három fajta adórendszer van érvényben, és mivel a hazai vállalkozások jellemzően több fajta tevékenységgel is foglalkoznak, vannak cégek, amelyekre több fajta adónem is vonatkozik, derült ki a Sepsiszentgyörgyön megszervezett 3. Székelyföldi Könyvelők Találkozóján.

Mintegy 150 székelyföldi könyvelő, közgazdász és vállalkozó vett részt a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) háromszéki fiókja és a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági rendezvényén, ahol pénzügyminisztériumi vezetőktől és neves hazai pénzügyi és jogi szakemberektől értesülhettek a legaktuálisabb és legvitatottabb adórendelkezésekről.

Debreczeni László, a kereskedelmi kamara alelnöke, a találkozó ötletgazdája moderálta az előadásokat, amelyek között a szállodai és éttermi tevékenységekre kivetett átalányadó volt az egyik legvitatottabb téma. Georgeta Toma, a Pénzügyminisztérium adózási igazgatóságának vezetője emlékeztetett, hogy március vége volt a határidő, ameddig a vendéglátóiparban tevékenykedő cégeknek nyilatkozniuk kellett, hogy milyen adórendszer vonatkozik rájuk.

Ennek eldöntése azonban nem volt egyszerű, hiszen van aki mikrocégként idén is forgalma 1 százalékát kell adóként befizetnie, mások pedig vagy szálláshelyek vagy éttermük befogadóképessége alapján átalányadó-kötelesek, vagy pedig mindkettővel kell számolniuk. Sok esetben pedig a cég tevékenységének egy részére átalányadót fizet, más részére pedig profitadót számolnak.

A pénzügyminisztériumi igazgató magyarázata szerint azoknak a vendéglátóipari cégeknek, amelyeknek tavaly az éves forgalma 100 ezer euró alatt volt, idén is forgalmuk 1 százalékát kell adóként befizetniük az államkasszába. Bár a kormány döntése értelmében februártól mikrovállalkozásnak minősítették azokat is, amelyeknek tavalyi forgalma 100 és 500 ezer euró között volt, ha szálloda- vagy vendéglátóiparban tevékenykednek, idén átalányadót kell fizetniük.

E rendelkezés miatt sokan elégedetlenek, mivel mikrocégként előnyösebb adó lenne érvényes rájuk. Radu Bufan, a Temesvári Nyugati Egyetem professzora szerint a visszás helyzet oka, hogy késve hirdették ki a rendelkezést, az átalányadó éves adó, így akire januárban még profitadó vonatkozott, csak a következő pénzügyi évben kérheti, hogy 1 százalékos forgalmi adót fizessen.

Georgeta Toma szerint bonyolódik a helyzet, ha egy vállalkozás szálláshelyet és éttermet is működtet. Abban az esetben, ha az ágyak és az éttermi helyek száma megegyezik, a cégnek csak a szálláshelyek száma alapján számolnak átalányadót, még akkor is, ha a vendéglőben nem csak a hálóvendégek fogyasztanak.

Ha viszont az éttermi helyek száma nagyobb mint a szálláshelyek száma, akkor a különbözetre éttermi átalányadót számolnak. A szakértő szerint a vendéglők esetében egy személyre 1,4 négyzetméternyi hellyel kell számolni. A nyáron teraszt működtető vendéglőknek a megnövekedett felületre csak a működés időszakára számolnak nagyobb átalányadót, ha a terasz engedélyéből kiderül az időszakos jelleg. 

Egy cégen belül két adórendszer

A pénzügyminisztériumi igazgató szerint, ha egy szállodakomplexumban a szálláshellyel csomagba kínálják a parkolót, a wellness szolgáltatást vagy kirándulást, akkor csak a szálláshelyre kell átalányadót fizetni, ha viszont a wellnesst, a parkolót vagy kirándulást nem szállóvendégek is igénybe veszik, akkor profitadót kell ezekre fizetni. Ez esetben viszont sok esetben gondot jelenthet a közös költségek beazonosítása.

Debreczeni László adószakértő szerint Sepsiszentgyörgyön van példa egy cégen belüli kétfajta adórendszer alkalmazására egy vendéglő esetében, amelynek hentesboltja is van. Ez esetben éttermi helyek után átalányadót, hentesbolt tevékenységére pedig profitadót kell fizetnie, mindamellett, hogy a mikrocégek új besorolása alapján előnyösebb lenne számára, ha forgalma 1 százalékát fizetné az államnak.