1 millió dollár értékű árut hozott Budapestre az első közvetlen kínai szerelvény. Romániát egyelőre elkerüli a Kína által szőtt globális szállítási infrastrukturális háló.

Néhány nappal ezelőtt begördült Budapestre az első, közvetlenül Kínából érkező tehervonat. A 650 méter hosszú, 41 hajókonténert szállító szerelvény 17 nappal korábban indult el a távol-keleti országból, s több mint 10 ezer kilométeres útja során átszelte Kazahsztánt, Oroszországot, Fehér-Oroszországot, Lengyelországot és Szlovákiát. A vonat ruhaneműt, elektronikai cikkeket, játékokat és acélt szállított, 1 millió dollárt meghaladó értékben.

Budapest ezzel a tizenharmadik olyan európa város, melynek közvetlen vasúti összeköttetése van Kínával. Az első hasonló szerelvény 2012-ben gördült ki Csungcsingból, célállomása a németországi Duisburg volt. A legtávolabbi európai város, ahova kínai tehervonatok közlekednek, London. A brit fővárosba idén januárban futott be az első, kínai áruval megrakott vonat, 12 ezer kilométeres út végén.

A közvetlen vasúti szerelvények az Új Selyemút néven ismert projekt részeként, a Nyugat-Európától Indonéziáig terjedő kínai gazdasági befolyási övezet kiépítésének a részei. A kifejezést, a középkorban a Mennyei Birodalmat Európával öszekötő kereskedelmi útvonal modern megfelelőjeként Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő használta először. Az elképzelés megvalósítása céljából Kína létrehozta a Selyemút Alapot, valamint az Ázsiai Infrastruktúra-befektetési Bankot (AIIB). Ez utóbbihoz európai országok is csatlakoztak.

Az Új Selyemút projekt keretében Kína hat kereskedelmi folyosót jelölt ki, melyeken a szállítási infrastruktúra fejlesztését célozza meg. Európát az Új Eurázsiai gazdasági Híd hivatott összekapcsolni Kínával. Az Európába irányuló vasúti szállítás egyelőre komoly infrastrukturális nehézségekbe ütközik. A szerelvényeket kétszer is át kell rakni az eltérő nyomtávú vasúti hálózatok között, s lassítják a haladást az ismételt vámeljárások is. Mindezek ellenére a kínai áruk vasúton feleannyi idő alatt jutnak el Európába, mint hajóval, a légiszállítással szemben pedig a jóval alacsonyabb költségek miatt van előnyben.

Románia kimaradt

Románia, úgy tűnik, egyelőre kimarad a kínai pénzből finanszírozott infrastrukturális fejlesztésekből, annak ellenére, hogy a távol-keleti gazdasági nagyhatalom már a Balkán felé is kacsingat. A magyar állami vasúttársaság, a MÁV, és két kínai cég, a China Railway International Corporation, illetve a China Railway International Group tavaly vegyesvállalatot hozott létre a Belgrád-Budapest vasútvonal korszerűsítése céljából.

Ez szervesen illeszkedik a globális kínai elképzelésekbe, a pireuszi kikötőbe hajón érkező áru elosztását könnyíti majd meg, összekapcsolva a szárazföldi és a tengeri Új Selyemutat. Kína tavaly nyerte el, hosszas próbálkozások után, az Európa egyik tengeri kapujának számító pireuszi kikötő feletti ellenőrzést.  

Az Új Selyemúton fekvő országok nagy reményeket fektetnek a kínai gazdasági terjeszkedésbe. A legmesszebb valószínűleg Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ment, aki egy tavalyi gazdasági rendezvényen azt mondta, hogy az Új Selyemút akár megduplázhatja Magyarország GDP-jét.