Az árbevétel megadóztatása és a minimálbér 2000 lejre történő emelése súlyos helyzetbe hozná a cégek egy jelentős részét, ha megvalósulnak a Tudose-kormány programjának célkitűzései – vélik gazdasági szakemberek.

A frissen beiktatott Tudose-kormány programjában több olyan célkitűzés is szerepel, melyet a gazdasági szakemberek aggályosnak találnak. A leginkább kifogásolt tervezet a cégek által az árbevétel után fizetendő adó, mely a profitadót váltaná fel. Jelenleg az Európai Unió egyetlen tagállamában sem létezik ezen adótípus, legfeljebb igen korlátozott mértékben.

„Lehetetlen bevezetni”

A Szociálmdemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea azzal érvel a bevezetése mellett, hogy ily módon meg lehetne előzni a multinacionális nagyvállalatok általános gyakorlatát, hogy könyvelési manőverek révén minimalizálják a nyereséget vagy veszteségesnek hozzák ki a gazdálkodást, így bújva ki a profitadó megfizetése alól. A jelenségre már az Európai Bizottság is felfigyelt. Az uniós döntéshozó testület jelenleg egy olyan rendszeren dolgozik, amely korlátozná a multik lehetőségét, hogy egy adott országból kivigyák a nyereséget a profitadó megfizetése nélkül.

Az üzletemberek többsége ellenzi az új adófajtát, arra hivatkozva, hogy az gátlóan hatna a beruházásokra, illetve súlyos terhet jelentene az új vállalkozások számára. “Igaz, hogy a nagyvállalatok kevesebb profitadót fizetnek, mint a kis cégek, ám az árbevétel után kalkulált adó csődbe juttatná a vállalkozások 30 százalékát” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Iancu Guda, a Pénzügyi Elemzők Romániai Egyesületének elnöke. Ionuț Dumitru, a Költségvetési Tanács elnöke még markánsabban fogalmazott: „Az árbevételre kivetett adó a kormány tehetetlenségének a bizonyítéka. Lehetetlen bevezetni”.

A másik rengeteget kritizált tervezet a minimálbér 2000 lejre történő emelése, ami január 1-től lépne életbe. Jelenleg 1450 lej a bruttó minimálbér, vagyis a növekedés mértéke meghaladná a 25 százalékot. A gazdasági szakemberek és üzletemberek többségének véleménye szerint ez a lépés óriási plusszterhet róna a cégekre, főleg a hazai tulajdonban levőkre, amelyek jellemzően rosszabbul fizetnek, mint a multik. Az Unicredit Bank a sajtó megkeresésére reagálva állásfoglalást adott ki, amely szerint a minimálbér ilyen mértékű növelése a lej masszív gyengülését eredményezné, az euró árfolyama megközelítené az 5 lejt.  

A kiszámíthatóság hiánya

2018-tól a kormány egy úgynevezett szolidaritási adó bevezetését is tervezi, amivel a magas jövedelműeket sújtanák. A kormány program ennek a mibenlétét illetően nem tartalmaz konkrétumokat, annyit lehet tudni róla, hogy a pénzt az egészségügyre fordítanák. Az új kormányfő azt nyilatkozta, hogy a pénzügyminisztérium és az adóhatóság jelenleg elemzi a szolidaritási adó bevezetési módozatait.

Kormánypárti források szerint szolidaritási adót azoknak kell majd fizetniük, akiknek havi jövedelme meghaladja a minimálbér tízszeresét. Ez nettó 10 ezer lejnél többet jelent, tehát a munkavállalók elsöprő többségét nem érinti. A tervezet kritikusai szerint nem szerencsés plusszadót kiróni pont a legmagasabban képzett munkavállalókra.

Ravinder Takkar, a Vodafone elnök-vezérigazgatója másban látja az alapvető problémát. „A fő gond nem az adórendszer átalakítása, hanem a kiszámíthatóság hiánya. Három év alatt négy miniszterelnök volt és hét telekommunikációs miniszter” – nyilatkozta az üzletember.