Nem történhetett volna meg a Brexit, ha a fináncoligarchia Soros György vezette árnyékkormánya irányítaná a világot, vélik a Maszol által megszólaltatott gazdasági szakemberek. A témának az ad ismét aktualitást, hogy Magyarország után már Romániában is csúcsra járatják a "sorosozást".

„A világot a színfalak mögött egy elit családokból szőtt, gondosan álcázott hálózat irányítja.” Körülbelül így foglalható össze a gazdasági háttérhatalommal kapcsolatos zavaros, sok pontban egymásnak is ellentmondó teóriák lényege. Néhány évvel ezelőtt a téma még kizárólag az összeesküvés elméletek obskurus világába tartozott, napjainkban azonban már több országban a kormányzati retorika visszatérő motívuma, az állítólagos gazdasági háttérhatalom az illető államok minden bajáért felelős univerzális bűnbak.

A cél a világkormány

A teória alaptétele, hogy az úgynevezett liberális demokráciákat ténylegesen nem a megválasztott vezetők, a kormány és a parlament irányítja, hanem egy, a háttérből operáló gazdasági elit, melynek célja a nemzetállamok megsemmisítése, a totális hatalom átjátszása egy diktatórikus világkormány kezébe. A fináncoligarchia a nemzeti bankokon keresztül manipulálja kénye-kedve szerint a politikusokat és közszereplőket, állítják a gazdasági háttérhatalom állítólagos szakértői, akik előszeretettel hangsúlyozzák, hogy a világon már csak három független jegybank van: az észak-koreai, a kubai és az iráni.

Azon a látszólagos ellentmondáson, hogyan lehet egy diktatúra a szabadság szigete, a gazdasági háttérhatalom leleplezői nem szoktak fennakadni. Kik tartoznak a színfalak mögül manipuláló gonosz pénzügyi-gazdasági elithez? Egyes “szakértők” nagy általánosságban a szabadkőművesekről beszélnek, mások néhány mágnás családot nevesítenek: a Rockefellereket, Rotschildokat, Morganeket, Warburgokat, Agnelliket stb.

Némiképp meglepő módon a Forbes magazinnak a világ leggazdagabb embereit leltárba vevő rangsorában ezen famíliák egyetlen tagja sem szerepel az első százban. A szupergazdagok elsöprő többsége egyébként általános fogyasztói javak gyártásában, kiskereskedelemben, informatikában, tőzsdézésben vagy telekommunikációban érdekelt, vagyis olyan gazdasági ágazatokban, melyek nyílt társadalomban sokkal jobban működnek, mint diktatúrában. Ennek fényében furcsa, hogy állítólag egy globális diktatúra létrehozására törekednek, bár nem zárható ki, hogy valamennyien önzetlenül gonosz emberek, akik sátáni tervük megvalósításáért hajlandóak szembemenni saját érdkeikkel is.  

Miért épp Soros?

Magyarországon Soros György lett a gazdasági háttérhatalom szimbóluma. Hogy miért épp a világ 29. leggazdagabb emberének jutott ez a hálátlan szerep? Vélhetően azért, mert közéleti szerepvállalásának köszönhetően közismert, sosem tagadta, hogy vagyonát tőzsdei spekuláció lévén szerezte, míg a nála lényegesen gazdagabb, s ebből fakadóan vélhetően befolyásosabb Charles Kochról, Bernard Arnaultról vagy Liliane Bettencourtról néhány gazdasági szakemberen kívül a kutya sem hallott, s lényegesen nehezebb lenne propagandisztikus eszközökkel közutálat tárgyáva tenni őket.

A téma legismertebb magyarországi tudorai dr. Drábik János és dr. Bogár László, akik cikkeket közölnek, úgynevezett tanulmányokat írnak, a médiának nyilatkoznak a gazdasági háttérhatalom vélt ügyködéséről. Utóbbi szerint ez felelős Mohácsért, a Reichstag felgyújtásáért, J.F.Kennedy meggyilkolásáért, meglehet, hogy még a berni 2-3-ért is. Az, hogy egy ekkora hatalommal bíró titkos társaság miért nem hallgattatja el azt, aki következetesen leleplezi az üzelmeit, akkora rejtély, amire még Bogár László sem tudja a választ.

Túl komplex a világ

A Maszol által megszólaltatott szakemberek és üzletemberek szerint erősen kétséges egy gazdasági háttérhatalom léte. „Nyilván vannak érdekcsoportok, a globalizáció és a globális tőkemozgás lehetővé teszi piacok és devizák befolyásolását. Azt azonban kétlem, hogy a gazdasági érdekeket egyetlen vektor mentén lehetne sűríteni” – nyilatkozta Lázár Ede egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.

Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint nem tagadható, hogy a nagy gazdasági erő érvényt tud szerezni a saját érdekeinek. Politikai jelöltek mögött érdekcsoportok állhatnak, melyek finanszírozzák őket. „Egyes politikai döntések mögött gazdasági érdekek húzódhatnak meg, de nem ez irányít mindent, ez is a demokrácia része” – mondja a közgazdasági szakember. Véleménye szerint egyes világgazdasági történések egyértelműen cáfolják a gazdasági háttérhatalom létét.

„Nincs olyan gazdasági érdek, amely indokolná a Brexitet. A bankok, a gyógyszergyátó cégek, a halásztársaságok kivétel nélkül sajnálják, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Ha a világot a háttérhatalom irányítja, akkor ez nem történhetett volna meg” – állítja Juhász Jácint. Lázár Ede hasonló véleményen van, szerinte a globális tőkének a bennmaradás lett volna az érdeke. “A Brexit a vidéki Anglia döntése volt, melynek elege lett az Európai Unióból, a brüszeli irányításból” – véli Lázár Ede.

A gazdasági háttérhatalom létének vagy nemlétének eldöntéséhez mindenek előtt definiálni kell azt, mondja Jaksity György, a magyarországi Concorde Értékpapír Zrt. elnöke. “Ha valaki arra gondol, hogy néhány ember időnként titkos találkozókat szervez, ahol eldöntik a világlényeges kérdéseit, akkor nincs. A világ túl bonyolult, és még egy állam működése vagy irányítása is túl komplex ahhoz, hogy egy-két emberen múljon. A különböző kontinensek, országok, ágazatok, vállalatok érdekei ritkán esnek egybe. Általában mindenki érdekelt a minél magasabb növekedésben, valamilyen egyensúly fennmaradásában, de az egyes egyéni érdekek nagyon eltérőek lehetnek. A különböző társadalmi csoportok, gazdasági és politikai érdekkörök nagyon sokféle módon fejtik ki befolyásukat direkt vagy indirekt eszközökkel, tudatosan vagy anélkül, hogy tudatában lennének. Washingtonban több lobbicég működik, mint ahány kongresszusi vagy szenátusi képviselő van és ők mind valakinek az érdekeit próbálják megjeleniteni a törvényhozás felé. A történelem során időről-időre voltak olyan egyházi, világi vagy később gazdasági vezetők, szereplők, akiknek, vagy amely szervezeteknek nagyon komoly hatalom és befolyás koncentrálódott a kezében. Ez többnyire nem háttér-, hanem teljesen nyilt hatalom volt, de ezek mögött is sokféle érdekcsoport állhatott” – nyilatkozta az üzletember a Maszolnak.   

Háttérhatalom és Nobel-díj

Napjainkban a gazdasági háttérhatalom jellemzően a magukat nemzeti-konzervatívként meghatározó személyek, csoportok retorikájában tűnik fel, ám ez nem volt mindig így. Dr. Bogár László és elvbarátai valószínűleg fenntartások nélkül egyetértenek azzal, amit az irodalmi Nobel-díjas, pacifista és humanista Romain Rolland, „az üzlet és a haszon internacionalizmusáról” írt az Elvarázsolt lélek című regényében:

„Annyi bizonyos, hogy az uralkodók, parlamentek és miniszterek, mindazok, akiket vezető hatalmaknak neveznek, csak bábok, előre kivájt hanglemezekkel, a karzat szórakoztatására; egész bölcsességük együttvéve nem szolgáltatna tíz lóerőt az államok roppant gépezetének mozgatására. Mások vállalják ezt magukra – a függönyök mögött – ezek mozgatják az államok gépezetét s egyben őket is, a harangok nyelvét. A fő harangozók: az Üzlet és a Pénz. A politikának elmúlt már az ideje. A Közgazdaság uralkodik.”