Közel két és fél éve nyílt meg Sepsiszentgyörgyön az Eleven Street Food. Tulajdonosával, a fiatal vállalkozó Bunta Álmossal a székelyföldi városba csempészett hamburger-kultúráról, minőségről és gasztrokultúráról beszélgettünk.

Milyen kínálat várja a betérőt az Eleven Street Foodban?

Az volt a fejemben, amikor kitaláltam, hogy hamburgerezőt nyitok, hogy minőségi gyorskaját kellene kínálni. Nem igazán találtam hamburgereket a városban, pedig amikor építkezéseken dolgoztam, szerettem volna kint enni a városban, de valami gyorsat. A hamburgerek ízét megszerettem külföldön, és ezért elkezdtem kutatni a témában, külföldön is, ahol lehetett, bekérezkedtem a konyhába, hogy tanuljak – nem vagyok szakmabeli, építőmérnök végzettségem van. Fél évvel a nyitás előtt a baráti körömben tesztelni kezdtem a barátnőmmel együtt készített hamburgereket, majd 2015 márciusában nyitottunk a központban. Abban bízom, hogy a minőség számít, rájönnek az emberek, hogy a mirelit összetevőkből nem biztos, hogy megfelelő ételt lehet készíteni.

Laikus fül számára ellentmondásnak tűnik a „minőségi gyorskaja”. Hogyan egyeztethető össze a kettő?

Sajnos teljes mértékben az én termékeim sem tökéletesek. A helyszín is befolyásol ebben: Szentgyörgyön szerintem bárki bármennyi sült krumplit megenne, míg nyugaton odafigyelnek arra, hogy ne egyenek sok olajos ételt. A konyha szűkössége miatt sem tudunk például nem mirelit krumplit készíteni még, de az emeleti részen már van előkészítőnk és gépeink, ám személyzet hiányában csak a jövőben tudunk ellépni ebbe az irányba.

Ami viszont valóban minőségi, az a hús: van egy beszállítóm, aki hozza a nyersanyagot, a marha hátszínt, ebben pedig nincs szója, adalék, és ízfokozó sincs. A zsemle is egyéni recept szerint készül, még ha nem is teljesen az én elképzeléseim alapján készítik el számunkra.

A hamburger-receptek az amerikai vonalat követik?

Igen, ezt próbáljuk elkészíteni, és lassan el is fogadják a hozzánk betérők. Például édeskés, kalácsosabb jellegű a zsemle, hogy kiemelje a hús ízét, és nehéz volt olyan péket találni, aki nem a sós, kérges tetejű terméket készíti el nekünk. Ugyanakkor nem tudnak stabil színvonalat hozni még, előfordul, hogy kisebbet-nagyobbat készítenek el.

Kik térnek be hozzátok?

Az áraink egy napi menüvel vetekednek, ezért is az a tapasztalatom, hogy a középosztály és felfelé, aki nálunk étkezik. Az árkategória miatt be sem jönnek sokan, mert már tudják, hogy nem nekik szól ez a kínálat. Nagy százalékban visszatérő vendégeink vannak – marketingre nem is adtunk sokat, nem tudtunk volna az elején egy nagyobb kapacitást vállalni. Két és fél év után még mindig sokan vannak, akik helybéliként is most hallanak rólunk először, de a legtöbb vendég visszatérő. Van egy réteg, akik világot láttak, legalább egy nagyvárosban tanultak és tudják, hogy mit kínálunk, de vannak a harmincas-negyvenes, tehetősebb vendégek, akik tudják, hogy mit akarnak és kipróbáltak minket. Amióta kiszállítást vállalunk, sok a munkahelyi rendelés is. Iskolások például kevesen járnak hozzánk, szerintem a zsebpénzük nem annyira engedi ezt.

Hol tart a hamburgerkultúra ma a városban?

Voltak olyan vendégeink, akik bejöttek és várták a pincért, miközben nálunk látványkonyha működik, kérni kell a hamburgert. Nehezen szoktak rá az emberek arra, hogy ez nem egy étterem. Most már nagyjából kialakult az a kultúra, ami az ilyen helyeket jellemzi.

Ha megjelenne egy McDonald’s a városban, akkor megérezné az Eleven Street Food?

Az elején biztosan megéreznénk, aztán az emberek ráunnának a mekire. Egyébként annak ellenére, hogy tudom, miből készülnek a mekis hamburgerek, és nem egészségesek, én is szoktam fogyasztani. Azt szeretem benne, hogy gyors és stabil a kínálat: mindig azt az ízet kapom, amire számítok, nem csalódom benne.

Úgy tudom, hogy egyelőre nem fenyeget a McDonald’s veszélye Szentgyörgyön. Tudtommal lett volna vállalkozó, aki megpróbálkozik vele, de bizonyos lakosságszám alatt nem adják meg a franchise jogot.

Milyen irányba szeretnél elmozdulni a hamburgerezővel?

Egyelőre mindent visszafektetünk abba, amit ez a kis hely kitermel. Most a legújabb fejlesztés egy food truck, amit múlt hét elején próbáltunk ki először a Szent Anna triatlonversenyen. Ez a mobil-kiszolgálás ugyanazt a minőséget nyújtja, ugyanazzal a technológiával készülnek a hamburgerek az autóban is.

Emellett kialakítunk egy pincehelységet, ahol fotelekkel, asztalokkal várjuk majd a vendégeket. Ide majd kisebb rendezvényeket szeretnénk szervezni, elsősorban gyerekeknek, például szülinapozni. A termékskála bővítésén is gondolkozunk persze, például limitált termékek elkészítésén különleges eseményekre. Terv a Brassó felé nyitás is a jövőben, de persze az egy nagy falat, át kell rágnom, hogy megéri-e terjeszkedni ott.