Veszélybe kerülhet a munkanélküliségi alap?


-A A+

Veszélybe kerülhet a munkanélküliségi alap és a munkaerő-elhelyezési ügynökségek (AJOFM) működése, ha a munkanélküliségi járulék befizetését az alkalmazottakra hárítják, véli Kelemen Tibor.

A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség igazgatója sajtótájékoztatón fejtette ki: aggasztónak tartja a kormány tervét, hogy jövő évtől összevonják a munkanélküliségi alapot, és a járulékok befizetését az alkalmazottakra bízzák. A háromszéki intézményvezető szerint ez az intézkedés drámai következményekkel járna, és veszélyeztetné az ügynökség fenntartását.

Jelenleg a munkaerő-elhelyezési ügynökség gyűjti be ezt a munkanélküliségi járulékot, ami a munkáltató által befizetett 0,5 százalékból és a munkavállalótól levont ugyancsak 0,5 százalékos összegből áll. Kelemen Tibor elmondta, ebből a bevételből fizetik a különböző juttatásokat, és fedezik az intézmény fenntartását is. Megyénként változó, hogy a bevételek fedezik-e a kiadásokat.

Háromszéken például deficites az ügynökség kasszája, júliusban például 44 ezer munkavállaló után az alkalmazók és alkalmazottak összesen 4,9 millió lejt fizettek be, kiadásaik pedig 5,6 millió lejre rúgtak.

Kelemen Tibor szerint gondot jelent, hogy ebben az időszakban készítik el az intézmény jövő évi tevékenységi tervet és az ehhez szükséges költségvetési tervet, amit a korábbi mutatók alapján modelleznek. Jelenleg viszont nagy a bizonytalanság, hiszen ha életbe lép a kormány terve, hogy a munkavállalóra hárítják a járulékok befizetését, előfordulhat, hogy sokan nem törlesztik a járulékot és bevétel nélkül marad az intézmény, fogalmazta meg aggályait Kelemen Tibor.

Nem működik a felnőttképzés

A ügynökség igazgatója rámutatott, hogy pénz hiányában és törvénykezési hiányosságok miatt már idén leállt a felnőttképzés. Bár a háromszéki munkanélküliek és alkalmazók részéről is lenne igény továbbképző tanfolyamokra, azokat mégsem tudják megszervezni. Kelemen Tibor magyarázata szerint ennek oka, hogy nagyon kevés pénzt kaptak erre a célra, másrészt a tanfolyamokat szolgáltató cégek nem jelentkeznek az általuk meghirdetett licitekre, mivel keveslik a felkínált pénzt.

Az igazgató szerint a törvényben nincs tisztázva, hogy a tanfolyamok vizsgabizottságainak tagjait a minisztérium, vagy a tanfolyamot megrendelő ügynökség fizeti. Mivel a vizsgabizottságok tagjainak díja fejenként 400-500 lejre rúg, az ügynökség amúgy is alacsony költségvetésébe nem fér bele ennek kifizetése. Kelemen Tibor szerint az oktatók számára azért nem vonzó a felnőttképzés, mert a tanfolyamokért a közoktatásiban érvényes órabér egyharmadát kapják. Emiatt történhetett meg, hogy meghirdettek ugyan néhány tanfolyamot, de egyetlen szolgáltató sem jelentkezett a licitre.

A háromszéki ügynökség az év elején 44 tanfolyamot tervezett több mint 600 munkanélküli számára. Erre 690 ezer lejt kértek a szakminisztériumtól, de csak 200 ezer lejt hagytak jóvá és a költségvetés módosításakor ezt is felére csökkentették. Háromszéken így idén csak öt tanfolyamot tudtak elindítani, hetven munkanélküli számára, de egy továbbképző tanfolyamot kénytelenek voltak felfüggeszteni. 








EZT OLVASTA MÁR?

X