Hargita megye egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségének bizonyul Felcsík: a régióban az utóbbi években tapasztalat fejlesztések arra engednek következtetni, hogy a szomszédos falvak közötti szorosabb együttműködés látványos eredményekkel járhat. Ennek köszönhetően víz és szennyvízrendszert adtak át tavaly, jelenleg pedig újabb nagy léptékű, főként aszfaltozást magában foglaló integrált pályázat megvalósítása van folyamatban.

Infrastrukturális szempontból a Csíkmadarastól északra indulva, Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszenttamáson át Csíkszentdomokosig tartó szűkebb Felcsík kistérségben a helyi önkormányzatok minden lehetséges módját megragadták annak, hogy előnyösebb feltételeket teremtsenek a közös pályázáshoz, legyen szó a turistacsalogatásról vagy a térség gazdasági fellendítéséről. Jelen esetben az idegenforgalmat növelni képes projektekre vagy a környékbeli gyermekeknek szóló, jól kiépült jégkorongozási lehetőségekre nem térünk ki, csupán a közművesítés, útépítés, valamint haszongépjárművekkel való felszereltség terén elért eredményekből szemezgetünk.

Utóbbiakkal kapcsolatban hívták fel a közvélemény figyelmét fejlesztési szakértők és politikusok egyaránt, hogy ezek a feltételei annak, hogy nagyobb beruházók is érdeklődéssel forduljanak a régió felé.

Közösen pályáznak

Múlt héten a Felcsík Integrált Fejlesztése elnevezésű projekt keretében két 800 ezer lej értékű, teljesen új tűzoltóautóval gazdagodott Csíkdánfalva és Csíkszentdomokos, valamint egy multifunkcionális, hókotrásra is alkalmas útkarbantartó gép érkezett Csíkkarcfalvára. Ezek a járművek csak töredékét képezik annak a majdnem 5 millió euró értékű uniós pályázatnak, amelynek köszönhetően elsősorban utcák aszfaltozására költhettek az önkormányzatok. Ezek a munkálatok nagyjából a végéhez közelednek, és eredményük képpen a felcsíki falvakban lassan nincs olyan út vagy utca, amelyet ne borítana aszfaltszőnyeg. Még a mezei betakarodó utakat is rendszeresen kövezik, karbantartják, de ezek között is vannak olyanok, amelyeket már leaszfaltoztak.

A régió integrált fejlesztésében körülbelül 18 kilométer hosszúságban aszfaltozzák és aszfaltozták Szenttamás, Karcfalva, Dánfalva és Madaras utcáit, Domokoson pedig tereket újítanak fel és kultúrotthont modernizálnak. Madarason továbbá úgynevezett after school, vagyis iskola utáni foglalkoztató központ is létesül többek között azzal céllal, hogy a szülők munkaideje nem vágjon egybe a gyermekek szabadidejével.

Az integrált fejlesztés az uniós alapokból finanszírozott Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) révén valósult meg. Ezekre a fejlesztésekre egyébként már 2009-ben pályáztak, ám több alkalommal elapadtak a pénzcsapok, ezért újra és újra kellett próbálkozniuk. Most úgy néz ki, hogy jövő augusztusban sikerrel zárul a projekt.

A községi együttműködést jól mutatja, hogy más pályázati lehetőséget is igyekeznek megragadni. Ha a PNDR-ben sikertelenül pályáznak valamire, akkor megnézik, hogy az állami finanszírozású programokból hogyan lehet hasznot húzni. A felcsíki polgármesterek a fent említett uniós programokkal szemben szkeptikusabban viszonyulnak az állami finanszírozású Helyi Fejlesztések Országos Programjához, a PNDL-pályázatokhoz. Mint mondják, ezekkel a pályázatokkal az a baj, hogy a pénz elnyerése csak akkor biztos, ha már a bankszámlán is megjelent.

Mivel ebben a programban a 6000-nél több lakóval rendelkező települések pályázhatnak (ilyen Csíkszentdomokos), az előbb említett falvakból hárman – Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás – létrehozta saját társulását, hogy a PNDR-ből kimaradt néhány kilométeres utcaszakaszt is leaszfaltozhassák. Nyertek is a PNDL2-pályázaton több mint 15 millió lejt, azonban annak jobban örülnek, hogy 300-300 ezer lejt kapnak energiatakarékos utcai lámpatestek felszerelésére. Utóbbira ugyanis ritkán lehet pályázati forrásokat lehívni.

Jöhetnek a befektetők

A felcsíki régió egy másik óriásberuházása volt az ivóvíz- és csatornarendszer kiépítése. A Harvíz térségi szolgáltató és az Európai Unió kohéziós alapjának társfinanszírozásával jött létre az öt község vízzel és csatornarendszerrel történő ellátása. A 15 millió lejes beruházás éveken keresztül keserítette meg a helyi önkormányzatok mindennapjait, hiszen például az önrész kifizetése komoly költségvetésbeli ráfordítással járt. A hálózat azonban működőképes, még mindig várják, hogy a lakosság nagy része rácsatlakozzon.

A felcsíki falvakban tehát most már lehetőség van a városihoz hasonló életminőség elérésére, hiszen aszfaltozottak az utak, a közvilágítási rendszer fejlesztését prioritásként kezelik, van víz- és szennyvízhálózat, illetve katasztrófavédelmi szempontból is irigylésre méltó módon fejlődnek a települések, amely az esetleges befektetők részéről nem elhanyagolható szempont. Romániában kevés olyan vidéki térség van, ahol ennyire élen járnak a fejlesztésekben – ezt már Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor és Csák László vidékfejlesztési szakértő mondta akkor, amikor a tűzoltóautókat és a többfunkciós kotrógépet átvették a nyertes önkormányzatok.

A felcsíkiak összefogásával gyakran példálóznak a Székelyföldön, hiszen a szenátornak abban mindenképp igaza van, hogy országos szinten sem beszélhetnek bárhol ilyen szintű infrastrukturális fejlettségről. Most már csak a nagybefektetőknek kellene tényleg felfedezniük a térséget, hogy Hargita megye végre ne legyen a sereghajtók között az országos bérek sorrendjében.