Elriaszthatja a befektetőket, ha az elkövetkező időszakban is a tavalyihoz hasonló ütemben emelkednek majd a bérek, a termelékenység ugyanis messze nem nő ugyanolyan iramban. Diósi László, az OTP Románia igazgatója a nagyobb veszélyt abban látja, hogy Romániában kezd elfogyni a munkaerő.

Bruttó 1000 euróra szeretné feltornázni 2020-ra a kormány az átlagbért, jelentette ki a napokban Viorica Dăncilă miniszterelnök, mondván, „azt akarom, hogy a románok fizetése minél közelebb legyen az európai bérek színvonalához”. A kormányfő ez alkalommal bejelentette, hogy 2020-ra a minimálbért meg fogja haladni a nettó 300 eurót.

Jelenleg a minimálbér 255 euró, az országos bruttó átlagbér pedig 720 euró, amiből egy munkavállaló 517 eurót kap kézhez. Az 1000 eurós bruttó átlagbérből az alkalmazottak körülbelül 750 eurót vihetnének majd haza.

Az 1000 eurós szint eléréséhez az elkövetkező három évben átlagban 12 százalékos éves növekedést kellene produkálni, ami első látásra nem tűnik lehetetlennek. Tavaly 15 százalékkal lett nagyobb az átlagfizetés, amiben nagy szerepe a közalkalmazotti szférában végrehajtott tetemes bérfejlesztésnek, valamint a minimálbér megemelésének. A 2014 és 2016 közötti időszakban 7 és 10 százalék közötti értékekkel nőtt az országos átlagfizetés, összességében elérhetőnek látszik tehát az 1000 eurós célkitűzés.

Túl erőltetett a bérnövekedés üteme

A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a bérek erőltetett ütemű növekedésének a gazdaság, végső soron pedig maguk a munkavállalók láthatják kárát.„Béremelésekre szükség van, de összhangban a gazdasági növekedéssel és az inflációval. Ugyanakkor a minimálbér túlságosan gyors emelését a gazdaság nehezen emészti meg, mivel nem kíséri a termelékenység, illetve a munkavállalók szakmai képességeinek a növekedése” – mondja Raluca Pârvu, a BPI Group menedzsment- és humán erőforrás tanácsadó cég igazgatója.

Véleménye szerint, ha Románia túl gyorsan éri el a közép-európai régió államainak bérszínvonalát, azt a versenyképességünk fogja megsínyleni, mivel „egy olyan ország leszünk, ahol a munkaerő már nem olcsó, de nem is eléggé képzett”. Osztja a vélekedést Oana Botolan Datki, a human erőforrás menedzsmenttel foglalkozó HR Consulteam vezetője is, aki szerint “csodálatos ha a bérek és a gazdaság egyazon ütemben nőnek. Csakhogy a bevezetett adóügyi módosítások hátrányosan érintik az üzleti szférát, emiatt pedig nehezebb lesz befektetéseket bevonzani. Azt kockáztatjuk, hogy egy olyan országgá válljunk, ahol a munkaerő indokolatlanul drága”.

Diósi: az a veszély, hogy fogy a munakerő

Diósi László távolról sem ilyen borúlátó. „Közvetlen veszély nincs, minden attól függ, hogy milyen irányba halad az ország. Ha az átlagbér növekedése a tőkeintenzív iparágak, például az IT irányába mozdul el, akkor nő a versenyképesség. Ha a munkaintenzív iparágak felől, amilyen például a ruhaipar,  akkor a tőke elmenekül Törökországba, Ukrajnába vagy Vietnámba” – nyilatkozta a Maszolnak az OTP romániai leányvállalatának elnök-vezérigazgatója. Diósi szerint a valós veszélyt az jelenti, hogy kezd elfogyni a munkaerő. Ezen a politika tudna segíteni, egy államháztartási reformmal ugyanis csökkenteni lehetne a közalkalmazottak számát, a felszabaduló munakerőt pedig felszívhatná a versenyszféra.

Az átlagbérek emelkedésével párhuzamosan az elmúlt években látványosan megnőtt a jólkeresők száma. 2017 végén 283 ezer munkavállaló nettó havi bére volt 1000 eurónál nagyobb. Öt évvel korábban csupán feleennyien keresték meg ezt a pénzt. A havi 1000 eurónál többel fizetett alkalmazottak jelenleg a hazai munkavállalók 5,6 százalékát teszik ki. 2013 végén az arányuk még csak 2,9 százalék volt. Öt évvel ezelőtt ilyen szintű béreket szinte kizárólag csak Bukarestben fizettek, jelenleg azonban már Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban és Iași-ban is több tízezren vannak a jólkeresők.