Két erdélyi megyében javultak leginkább tavaly a foglalkoztatási adatok: Kolozsban 9700, Temesben pedig 6700 munkahely jött létre.

4,85 millió volt a munkavállalók száma az országban december végén, 118 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottság növekedése örvendetes, azonban az Országos Statisztikai Hivatal adataiból egy kevésbé szívderítő tény is kiderül: a dolgozók száma lényegesen gyorsabban nőtt a gazdaságilag jól álló megyékben, mint a kevésbé fejlett vidékeken, ami arra utal, hogy a meglévő egyenlőtlenségek tovább fognak mélyülni.

A tavalyi növekedés közel felét a főváros adta, ahol 52 ezerrel gyarapodott a munkahelyek száma. Ezzel Bukarestben már közel 990 ezer személy áll alkalmazásban. Az, hogy Kolozs gazdasága kitűnően teljesít, eddig is egyértelmű volt, s a foglalkoztatottsági adatok is ezt támasztják alá, tavaly decemberben 9726 fővel többen dolgoztak a megyében, mint egy évvel korábban.

Az abszolút értékek alapján összeállított rangsorban egy másik erdélyi megye, Temes következik, ahol 6700 regisztráltak többet. Argeșben 6500, Brassóban 6400, Iași-ban 5000 személlyel gyarapodott a munkavállalók serege. Négy olyan megye van még, ahol tavaly 3000-nél több új munkahely jött létre, ezek közül három erdélyi: Bihar (4900), Szeben (4300) és Fehér (3300). Kovásznában 1434, Hargitában pedig 922 fővel nőtt az alkalmazottak száma.

Olyan megye, ahol csökkent a foglalkoztatottság, csak öt van az országban. A leggyengébb adatokat Hunyad produkálta, a dél-erdélyi megyében egy év alatt 1900 munkavállalóval lett kevesebb.  

Furcsa adatok a regáti megyékben

Erdélyben Kolozs megyében van a legtöbb dolgozó, 239 ezer, ami a teljes lakosság 33 százaléka. Temesben 244 ezren dolgoznak, vagyis a foglalkoztatottság 32,8 százalékos. Ezen két megye országos szinten éllovas a foglalkoztatottság tekintetében, kizárólag Bukarest előzi meg őket, az ottani adatokat azonban torzítja, hogy rengeteg Ilfov megyei dolgozik a fővárosban.

Arad megyében a teljes lakosság 28 százalékának van hivatalos munkaviszonya, Szebenben úgyszintén. Maros és Kovászna megyében a teljes lakosság 22 százalékának van munkaszerződéses állása, Szatmár, Szilágy és Hargita megyében pedig még kevesebbnek, 20 százaléknak.

Igazán döbbenetes foglalkoztatottsági adatokkal azonban egyes regáti megyék szolgálnak. Botoșani-ban a lakosság 12 százaléka törvényes munkavállaló, Vaslui megyében pedig 11,5 százaléka. Ennek ellenére a munkanélküliség ezekben a megyékben sem égbeszökő, ami annak tudható be, hogy a helybeliek tetemes része külföldön dolgozik.

Az Eurostat is megerősítette

Azt, hogy Kolozsváron lényegében csak az nem dolgozik, aki nem akar, alátámasztja az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat friss közvélemény-kutatása, melynek során arról kérdezték az embereket, mennyire könnyű munkát találni a városban, ahol élnek.

Legnagyobb arányban, 72 százalékban, a prágaiak válaszolták, hogy városukban könnyű elhelyezkedni. A cseh főváros lakói után közvetlenül a kolozsváriak következnek, 67 százalékkal, megelőzve a hagyományosan prosperáló Münchent és a rohamléptekkel fejlődő Pozsonyt, melyek egyaránt 62 százalékot értek el.