2008 és 2017 között megszűnt az urán és a tórium kitermelése, a színesfémbányászok száma a harmadára csökkent, a Zsil-völgyében pedig már csak 1100-an fejtik a kőszenet.

Hatalmas mértékű leépülésen ment át a hazai bányászat az elmúlt tíz évben. 2008-ban még 83 ezernél is többen dolgoztak az ágazatban, tavaly azonban már 40 ezernél kevesebben, vagyis egy évtized alatt 44 ezer állás szűnt meg az ágazatban.

A bányavállalatok teljes árbevétele, a kőolaj- és földgázkitermelő cégekét is beleértve, 28,2 milliárd lejről 20,5 milliárdra csökkent. Ez 27,4 százalékos visszaesésnek felel meg, ám időközben a lej hozzávetőleg 32 százalékkal inflálódott, a csökkenés valós mértéke tehát 47 százalék körül van.

Az urán- és a tóriumbányászat, mely 2008-ban 1876 embernek adott közvetlenül munkát, napjainkra megszűnt. A szénbányászat úgyszintén látványosan visszafejlődött. 11 évvel ezelőtt 21 ezer szénbányász dolgozott Romániában, napjainkban azonban a számuk az 1300-t sem éri el. Közülük 1100 dolgozik a Zsil-völgyében, ahol a piacgazdaság első évében 54 ezer, 1997-ben pedig 45 ezer ember kereste bányászattal a kenyerét. A szénbányák árbevétele 2008-ban 21 milliárd lej volt, tavaly ellenben már 100 milliónál is kevesebb.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a tényleges visszaesés, mind az alkalmazottak száma, mind a forgalom tekintetében ennél valamivel kisebb, mivel az olténiai lignitbányák egy részét a három hőerőművet üzemeltető Complexul Energetic Oltenia Rt. vette át. A gazdasági világválság kirobbanásának évében az ország energiaszükségletének 40 százalékát fedezte a szén, időközben ez 24 százalékra csökkent. A szén helyét javarészt megújuló energiaforrások vették át: nap, szél, biomassza.   

A kőolaj-kitermelés sem a régi

A kőolaj-kitermelés szintén megsínylette az elmúlt tíz évet. Az ágazatban dolgozók száma 30 ezerről 15 ezer alá csökkent. A termelés 4,5 millió tonnáról 3,9 millióra esett, az árbevétel pedig 16,7 milliárdról 12,5 milliárdra. Figyelembe véve, hogy időközben a nyersolaj világpiaci ára megfeleződött, ez nem is olyan rossz eredmény.

A színesfémbányászatban 65 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt, 2068 ember helyett 724, a kavics-, homok-, kaolin- és agyagbányászatban, valamint a sóbányászatban a munkahelyek 20 százaléka szűnt meg. Öröm az ürömben, hogy előbbiben az árbevételt kevesebb emberrel is sikerült szinten tartan, utóbbiban pedig tetemesen nőtt, 184 millió lejről 308 millióra.

Csak a földgázkitermelés sikeres

Az ágazaton belül kizárólag a földgázkitermelés számára volt sikeres az elmúlt tíz év, a dolgozók száma ugyanis 5700-ról 6400-ra, az árbevétel pedig 3,3 milliárdról 3,8 milliárdra nőtt. A földgázkitermelés minden bizonnyal továbbra is felszálló ágon marad, ugyanis valószínűleg idén kezdődik a Fekete-tenger mélytengeri lelőhelyeinek kiaknázása.

Az onnan felszínre kerülő gáz jelentős része Magyarországra kerülhet majd, mely így csökkentené Oroszországgal szembeni energetikai függőségét. A hazai piacban is hatalmas potenciál rejlik, mivel a 8 millió háztartás közül jelenleg csupán 3,5 millióban fűtenek gázzal.