Megoldja a mezőgazdasági zsebszerződések elismerését, az így gazdát cserélt külterületek tulajdonjogának rendezését az a törvénytervezet, amelyet a szenátus plénuma ezen a héten fogadott el. 

A kataszteri törvény módosítását célzó RMDSZ-tervezet a gazdák számára fölösleges utánajárás és anyagi megterhelés nélkül oldja meg ezt a problémát – magyarázta Császár Károly szenátor. Az új rendelkezés több ezer gazdát érinthet, hiszen számos településen az adásvételek több mint fele, akár 60-70 százaléka is közjegyzői hitelesítés nélkül, zsebszerződésekkel történt, mivel telekkönyvek hiányában nem volt lehetséges a szerződés hivatalosítása – tette hozzá. 

Az RMDSZ Maros megyei szenátora kifejtette, nagyon sok gazda van abban a helyzetben, hogy hivatalos tulajdonjogi dokumentum, azaz telekkönyv, birtoklevél hiányában, a közjegyző által nem hitelesített, zsebszerződéssel vásárolt földterületet. „A polgármesteri hivatalban a kézzel írott szerződés alapján kérték, hogy a mezőgazdasági lajstromba vezessék be a tulajdonoscserét. Miután ez megtörtént, ezek a gazdák adóztak az illető területekre, művelték azokat, földalapú támogatást kértek rájuk, azaz felelős tulajdonosként foglalkoztak a földekkel. Számukra rendezné a tulajdonlással kapcsolatos problémákat az RMDSZ javaslata, amely pontosítja azokat a feltételeket, amelyeket a gazdáknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy a földterület használójaként bejegyezzék őket a telekkönyvbe” – magyarázta Császár Károly. Kiemelte, három éven belül a használati jog automatikusan átalakul tulajdonjoggá, amennyiben ez idő alatt egyetlen érdekelt személy vagy intézmény sem támadja meg a használó bejegyzését a telekkönyvbe.

A Maros megyei szenátor elmondta, a megoldás nemcsak azoknak a gazdáknak segít rendezni tulajdongondjaikat, akik nem rendelkeznek telekkönyvvel, hanem azoknak is, akiknek a telekkönyvét az 1938/115-ös rendelet-törvény alapján állították ki. „Ez utóbbi esetben az a kikötés, hogy 2009-től – az új polgári törvénykönyv életbe lépésétől – harminc évre visszamenőleg, azaz 1979-ig ne legyen bejegyzés, módosítás az illető telekkönyvben” – magyarázta Császár Károly. A törvénymódosítás esetében a képviselőház hozza a végső döntést.