Erre figyelj, ha fiatal vagy, és kamatmentes kölcsönt akarsz felvenni


-A A+

Bár egyelőre még csak tervezet, nagy az érdeklődés a fiataloknak szánt kamatmentes kölcsön iránt. A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke, Bukur Tamás szerint mielőtt bárki igényelné a kölcsönt, fontos megértenie, hogy ez nem egy támogatás, hiszen a pénzt vissza kell fizetni. Az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Diósi László elmondta, nem lenne rossz ötlet, ha a kölcsönt összekötnék egy sikeres pénzügyinevelés-tanfolyam elvégzésével.

A kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely kamatmentes hitelt adna fiataloknak, de nem csak. A dokumentum szerint a 16 és 26 év közöttiek legtöbb 40 ezer lejes kölcsönt vehetnek fel abban az esetben is, ha nincs munkaviszonyuk. Az összeg további 20 ezer lejjel egészíthető ki, ha az ügyfél a kölcsön megtérítése alatt munkát vállal. A 26 és 55 év közötti állástalan személyek is jogosultak lesznek egy legtöbb 35 ezer lejes hitelre abban az esetben, ha tovább szeretnének tanulni, vagy képzéseken szeretnének részt venni.

A tervezet szerint az a kedvezményezett, aki nem áll munkaviszonyban, a hitelfelvételhez kezesre lesz szüksége. A hitelt több részletben lehet lehívni, a kiállított számláktól függően. A kölcsön visszafizetési futamideje tíz év a türelmi időszakkal együtt. Az igénylő a finanszírozóval közösen dönti el, hogy mennyi legyen a türelmi idő, azzal a kikötéssel, hogy a finanszírozónak kötelessége figyelembe vennie a tanulmányi éveket. A türelmi időszak nem lehet több öt évnél.

A felvett kölcsönt, amelyre az állam 80 százalékos garanciát vállal, kiadványokra; magániskolákra, képzésekre, mesteri-, doktori-, MBA- tanulmányokra; házbérre, bentlakások költségeire, lakásépítésére, -vásárlásra; orvosi kezelésekre, műtétek, orvosi beavatkozások költségeire; kulturális események, fesztiválok bérleteire, publikációkkal járó kiadásokra; szoftokra, nyomtatókra, számítógépekre lehet többek között fordítani.

A kamatokat és az egyéb költségeket az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság költségvetéséből állja a kormány. Minden évben megszabnak egy keretösszeget, így elképzelhető, hogy egy adott évben nem tudnak minden igénynek eleget tenni. Becslések szerint a programot 8 millióan vehetik igénybe.

A hitelt vissza kell fizetni!

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke, Bukur Tamás szerint a program nagy előrelépést jelentene, ha megelőzte volna egy komoly, több évig tartó pénzügyi oktatás. "Nagyon sok országban már régóta működnek hasonló programok, de nálunk ahhoz, hogy jól süljön el, pótolni kellene a pénzügyi kultúrát. A felnőtteknek sincs pénzügyi kultúrájuk Romániában, nemhogy a diákoknak. Az iskolában tanított gazdaságtan meg vállalkozástan tantárgyak egyáltalán nem elegendőek a diákoknak ahhoz, hogy 12. végére egy kiforrott vagy legalábbis elégséges pénzügyi kultúrával rendelkezzenek. Hogy értsék azt, miről szól a hitel, a bankbetét stb." - mondta Bukur Tamás.

Hozzátette, vitathatatlan, hogy a pénz nagy segítséget nyújthat például egy szegény családban élő kitűnő fiatal sportolónak, vagy egy vidéki jó képességű diáknak. Ám a kérdés az, érteni fogják-e a kedvezményezettek, hogy ez nem egy támogatás, hanem egy kölcsön, amit vissza kell fizetni. A legtöbb kedvezményezett úgy fog kilépni tanulmányai befejezése után a munkaerőpiacra, hogy kölcsöne, azaz kötelezettségei lesznek az állammal, a bankokkal szemben - figyelmeztetett. Mi történik akkor, ha egy fiatal, főleg vidéken, nem talál rögtön munkát, miből fog törleszteni? - tette fel a kérdést a Makosz elnöke.

Bukur Tamás szerint elképzelhető, hogy a program miatt az állam idővel még tovább csökkenti az oktatásra szánt állami költségvetést, amely így is az EU-ban a legalacsonyabb. Az is elképzelhető, hogy az egyetemek emelni fogják a tandíjat, hogy nem lehet majd ingyenes tankönyvekhez jutni - sorolta a lehetséges következményeket. Hozzátette, ha a cél az, hogy az oktatási költségek egy részét átvegyék a diákok - mint ahogy ez nagyon sok országban történik - először komolyan pótolni kellene a közoktatásban a pénzügyi ismereteket. A Makosz elnöke szerint illett volna egy komolyabb közvitát szervezni a programmal kapcsolatban.

Nagyon jó kezdeményezés

Nagyon jó kezdeményezésnek tartja a fiataloknak szánt kamatmentes hitel ötletét az OTP Bank Románia vezérigazgatója, Diósi László. A szakember szerint viszont először a pénzügyi oktatás területén kellene nagyot előre lépni. "Személy szerint akár hozzá is kötném egy sikeres pénzügyinevelés-tanfolyam elvégzéséhez a diákhitelhez való hozzáférést, hiszen azt látjuk, hogy nagyon sok esetben a korosabb ügyfeleknél sem teljesen tiszta az, hogy egy hitel milyen cél szolgál, melyek a feltételei, a lehetőségei. Nagyon tipikus eset például, hogy a hitelkártyát összetévesztik a fogyasztási hitellel, vagy pedig nem pontosan értik az ügyfelek a különböző jelzálogtípusú hiteleket. Ha itt csak annyi marad meg a fejekben a kamatmentes kölcsönről, hogy szabadon elkölthető, akkor hiába jelölt meg nagyon sok hitelcélt a kormány, könnyen elképzelhető, hogy nem megfelelően kerül felhasználásra a befektetett pénz" - mondta Diósi László.

A kormány a programmal többek között a fiatalok körében mért 18,3 százalékos munkanélküliségi rátát szeretné csökkenteni, növelni szeretné a képzett fiatalok számát, a kultúrához, a továbbképzésekhez történő hozzáférésüket.

Kamatmentesen?

Az OTP Bank Románia vezérigazgatója emlékeztetett, hasonló hiteleket nagyon sok országban nyújtanak, Magyarországon például 2001-ben indult el a diákhitel-központ, ám ehhez kamatot is számolnak – igaz, ezek jóval kisebbek az állami kamattámogatások mellett a piaci kamatoknál. "A teljesen ingyenes hitel azért nem a legjobb, mert nem ró felelősséget sem a felhasználás, sem a visszafizetés irányába, ennek pedig hosszútávon negatív következményei lehetnek" - mondta a szakember.

Hozzátette, mivel hatalmas az igény a minőségi oktatásra Romániában, a programban pontosítani lehetne azt, hogy melyik egyetem képzésére nyújt hitelt a program. A szakember szerint érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani a fejletlen régiókra, az innen származó fiatalokat érdemes lenne kiemelten támogatni. "A Világbank nemrég publikált statisztikái is mutatják, Románia vidéki és urbánus részei között hatalmas a szakadék. Vidéken sokkal nagyobb szükség lenne ebben a pillanatban humánerőforrás-fejlesztésre, hogy a gazdaság itt is beindulhasson. Nem látom, hogy ezt nagyon támogatná a kormány" - mutatott rá az OTP Románia vezérigazgatója.

Hozzátette, meglátása szerint akkor lenne a legnagyobb gazdasági impaktja a programnak, ha az igénylők az országban maradnának, ennek feltételei viszont hiányoznak a tervezetből.

A kereskedelmi bankokon keresztül fut a program

A kamatmentes hitelt az Első ház programhoz hasonlóan a kereskedelmi bankokon keresztül futtatná a kormány. Az állam 80 százalékos állami garanciát vállal, a maradék 20 százalék a bankok kockázata lesz. Diósi szerint ez a gyakorlat meglehetősen szokatlan az európai példákhoz képest, ahol a lebonyolító szervezetek nem a bankok, hanem egy nagyon speciális, csak ezzel foglalkozó diákhitel-szövetségek, szervezetek.

"Lehetséges, hogy ez lenne a jó megoldás Románia esetében is, hiszen ez egy teljesen más hozzáállást igényel. Ebben az esetben nem lenne hitelbírálat, általában annyit kellene tudni, hogy az igénylő megfelel-e az életkori, az oktatási intézményi kritériumoknak, illetve vállalja-e a visszafizetést, megvan-e a megfelelő szerződése az egyetemmel. A bankokat ennél sokkal súlyosabb hitelminősítési, európai uniós és román nemzeti banki szabályok kötik. Az említett szervezet tudná biztosítani a program legprofibb működését" - magyarázta Diósi.








EZT OLVASTA MÁR?

X