Mezőgazdasági szempontból kedvezőtlen ez az év: főleg a növénytermesztéssel foglalkozó gazdák látják kárát a túl száraz áprilisnak és májusnak, illetve a nagyon csapadékos júniusnak és júliusnak. Hargita megyében a sokévi átlaghoz viszonyítva két-háromszor több csapadék hullott az elmúlt két hónapban, a mezőgazdasággal foglalkozó szakértők szerint kifejezetten nehéz évük van a gazdáknak.

Idén nem hazudtolta meg magát a népi bölcsesség, miszerint, ha Medárd napján (június 8.) esik, negyven napig esik. Hargita megyében a sokévi júniusi csapadékátlag 95 liter négyzetméterenként, ehhez képest az elmúlt hónapban Székelyudvarhelyen és környékén 180 liter, Csíkszeredában és a közelében 217 liter, míg Gyergyószéken már-már szélsőséges mennyiség, 304 liter eső hullott – közölte a Maszollal Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Tőle tudtuk meg azt is, hogy Gyergyóban olyan nap is volt múlt hónapban, hogy 48-52 liter eső esett.

Tavaly sokkal jobb évük volt a gazdáknak

„Ez az év eddig összességében furcsa volt, és úgy látszik, hogy a klímaváltozás következtében errefelé haladunk. Tavaly ebből a szempontból ideális év volt, de ugyanez nem mondható el erről az évről. Először is március hideg, télies volt, sokat havazott, majd áprilisban egyből, úgy 5-6-ától tavaszi átmenet nélkül szárazra és forróra váltott az idő. Az elmúlt 50 év legmelegebb áprilisa, májusa volt az idei, ráadásul csapadékban szegény” – mutatott rá a mezőgazdasági igazgató.  

Az ősszel elvetett növénykultúrák aránylag tűrhetően vészelték át a telet, nem érte őket fagykár, nem bokrosodtak annyira, ugyanakkor a két hónapig tartó szárazság miatt valamivel gyérebb és egyenlőtlenebb volt a tavaszi vetések kelése. Több tavasszal bevetett területen fordult elő, hogy a gyér kelés miatt a gazdáknak újra kellett vetniük néhány hektárt, főként a cukorrépa sínylette meg a furcsa tavaszt, de a mustár és más apró magvak is áldozatul estek.

Júniussal aztán kifejezetten esős időszak állt be, az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékletekkel. Az áprilisi-májusi szárazság ugyan bepótolódott, aminek köszönhetően a vetések többsége behozta a lemaradást, és szépen kezdtek teremni. „Ahogy szokták mondani, jóból is megárt a sok, és egyes parcellákon, de főként a folyók és patakok mellett, ahol belvizek voltak, sok kár keletkezett” – hívta fel a figyelmünket a mezőgazdasági szakember.

Hozzátette, hogy a krumpli elég jól bírta az áprilisi-májusi időjárást: a gumók jól megtartották a nedvességet, de az olyan jellemzően agyagosabb parcellákon, ahol nehezen szívódik le a víz, előfordult, hogy hosszabb ideig állt is, ami miatt nehéz volt a burgonyavész elleni permetezés. A krumpli esetében nagyon fontos, hogy a virágzás idején minél több vízhez jusson, ellenben idén ez esetben is túl soknak bizonyult a nyári csapadék. Jelen pillanatban nagyon változó állapotban vannak a krumpliföldek, amelyet meghatároz a fajta és a termőföld milyensége is, illetve az is, hogy a gazdának sikerült-e annyi permetezést végezni, amennyit a jelenlegi klimatikus körülmények megkövetelnek. Török Jenő szerint burgonyatermesztés szempontjából nagyon nehéz évük van a gazdáknak. Tavaly egyébként rekordmennyiségű burgonya termett Hargita megyében, ezért is érinti érzékenyen a gazdákat a mostani kedvezőtlen időjárás.

Az aratás késik, de a gyümölcstermesztők jól jártak

Ebben az időszakban már teljes erővel kellene aratni a gabonát – az őszi árpa nagy részét már sikerült mindenhol learatni, de a búzának még nem tudtak nekifogni. Ez is az esőzésnek tudható be, hiszen júniusban 30 napból 20 napon, míg júliusban 19-ből 10 napon esett az eső. Gyakorlatilag minden második nap esik, tehát a földeknek idejük sincs megszáradni – jegyezte meg Török Jenő.

Az állati takarmánytermesztésnek sem kedvezett a májusi száraz időjárás. Az azt követő bő csapadéknak köszönhetően nőtt a termés mennyisége, azonban az eső miatt nagyon nehéz száraz takarmányt, vagyis szénát készíteni. A takarmányként termesztett kultúrák, a kukorica és a lucerna azonban jó termés elé néz.

A gyümölcstermesztőknek azonban kifejezetten kedvezett ez az időjárás, főként azért, mert a virágzás idején nem voltak fagyok, és egyelőre úgy tűnik, hogy jó termésre számíthatnak. Az almafák esetében gondot jelenthet a sok eső, mivel ez bizonyos betegségek terjedésének kedvez. Viszont a bogyós gyümölcsök, főként a ribizli rég nem látott módon kiváló termést hozott.