A szombat-vasárnapi referendum eredménye könnyen meghamisítható, és a szervezők részéről meg is van erre a szándék – figyelmeztetnek szakértők. Hasonló aggodalmat fogalmazott meg az Európai Parlament (EP) tagjainak egy csoportja.

A kormány szeptemberben, már az alkotmánymódosító tervezet elfogadása után sürgősségi rendeletet fogadott el, amelyben a referendumtörvény több előírását megváltoztatta. Az új rendelkezések megfigyelők szerint lehetőséget nyitnak a csalásra azzal, hogy lehetővé teszik a részvételi arány mesterséges „feltornázását”.

Zöld út a többes szavazásnak

Az első és legfontosabb módosítás a többes szavazás megelőzését célzó informatikai rendszer kiiktatása. A 2016-os önkormányzati és parlamenti választásokon a voksolásra érkező polgárok személyazonossági igazolványát beszkennelték, és összevetették a nap folyamán már rögzített adatokkal, így azonnal kiderülhetett, ha az illető személyijét másutt már felhasználták. Mellesleg a rendszer segítségével valós időben nyomon lehetett követni a részvétel alakulását a Központi Választási Iroda honlapján, ami szintén egy erőteljes és fontos ellenőrzési eszköz volt.

Megszűnik továbbá az Állandó Választási Hatóság kötelezettsége, hogy 60 napon belül ellenőrizze a többes szavazást. Ellenőrzésre csak akkor kerül sor, és csakis eseti jelleggel, ha „az érdekelt személy” feljelentést tesz, illetve bizonyítékokat is bemutat a csalást illetően. Ráadásul ezt „a referendum érvényességének megállapítását követő 15 napon belül” teheti meg, amikor már a népszavazás hatásai szempontjából teljesen mindegy, hogy a hatóságok végül megállapítják-e a csalás tényét, vagy sem.

Eltűnnek bizonyítékok

A kormány sürgősségi rendelete nem rendelkezik arról, hogy – ellentétben a korábbi választásokkal vagy referendumokkal – a szavazólapokat és a pecsételőket helyezzék el megőrzésre az illetékes bíróság archívumában. Ez a kötelezettség korábban vonatkozott a felhasznált és felhasználatlan szavazólapokra is, tehát utólag elvileg ellenőrizni lehetett, hogy a szavazás eredményét rögzítő jegyzőkönyvek tartalma  megfelel-e a valóságnak. Ez a lehetőség most nem lesz adott.

Hirtelen fontos lett a részvétel

Egy másik módosítás aprónak tűnik, de annál nagyobb hatású lehet. A korábban hatályos törvény kimondta, hogy „a résztvevők száma egyenlő kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok összegével”. A szeptember közepén elfogadott szövegváltozat szerint „a résztvevők száma egyenlő vagy nagyobb kell hogy legyen az igen, a nem és az érvénytelen szavazatok összegével”. Magyarán előfordulhat, hogy egy bizonyos szavazókörben 500 szavazólap kerül az urnába, viszont a résztvevők száma, mondjuk, 1000. Ez elsőre képtelenség tűnik, mindenestre mostantól tökéletesen törvényes.

Az Expert Forum agytröszt szerint – amely több kérdést intézett a törvénymódosítással kapcsolatban a Központi Választási Irodához – a változtatást azzal indokolták, hogy a korábbi választásokkor néhány állampolgár aláírta a névjegyzéket, majd a zsebében a szavazólappal távozott. (Hazavitte emlékbe?) Emiatt urnazáráskor a hiányzó (értsd: felhasznált) szavazólapok száma nem egyezett meg az urnában talált szavazólapok számával. Ennek ellenére eddig senki nem gondolt arra, hogy ezt a kérdést bármilyen módon szabályozza, már csak azért sem, mert ilyesmi csak elszigetelten fordult elő. 

Másfelől a parlamenti választásokon a pártok számára teljesen érdektelen a részvételi arány, a fontos számukra az érvényesen leadott szavazatok megoszlása. Ezzel ellentétben a mostani referendumon maga a részvétel is fontos, amennyiben hiába szavaz akár 100 százalék a „hagyományos családra”, az érvényességhez  el kell érni a 30 százalékos – egyébként 50 százalékról leszállított – részvételi küszöböt. Ha ez nem történik meg, nem lép életbe a parlament által elfogadott  alkotmánymódosítás.

Szándékos felhívás csalásra?

A parlamenti vagy elnökválasztásokon rendkívül körülményes a szavazathamisítás, hiszen aki ilyesmire adja a fejét, annak előbb meg kell szereznie egy üres szavazólapot, hozzá kerítenie kell egy pecsételőt, amit szintén szigorúan őriznek, titokban le kell pecsételnie a nyíltan is nehezen kezelhető, lepedőnyi szavazólapot, majd be kell helyeznie az urnába úgy, hogy a választási ellenfelek képviselői ne vegyék észre. A lehetetlenseggel határos vállalkozás.

A referendum esetében – a fent tárgyalt módosítást figyelembe véve – sokkal egyszerűbb az eredmények meghamisítása, hiszen elegendő lesz aláírni a választói jegyzéket. Az Expert Forum megjegyzi: a módosítás azért furcsa, mert az eltűnt szavazólapok kapcsán eddig elszigetelt esetekről beszélhettünk. Ha tehát a szombat-vasárnapi referendumon megszaporodnak vagy egyenesen tömegessé válnak a szavazás nélküli résztvevők esetei, az igazolná a feltevést, hogy a kormány szándékosan kódolta bele a törvénybe a csalás lehetőségét.

Aggódó EP-képviselők 

Aggodalmának adott hangot a referendum meghamisításának lehetőségével kapcsolatban európai parlamenti képviselők egy csoportja is. A román miniszterelnöknek címzett levelükben azt írják: vitatják a racionalitását annak a sürgősségi kormányrendeletnek, amellyel a kormány módosította a népszavazás lebonyolításának menetrendjét, elrendelve, hogy a szavazás két napon át tartson. Úgy vélik, ezzel a kormány „szándékosan próbálja befolyásolni a referendum kimenetelét”, mesterségesen biztosítva a 30 százalékos érvényességi küszöb elérését. A képviselők egyúttal aggasztónak nevezik a kormánynak azt a döntését, hogy felfüggesztette az integrált szavazatellenőrzési rendszer használatát, ami szerintük a "csalás ösztönözésének tűnik".