Az izraeliek több mint fele úgy látja, hogy Barack Obama nem tartja szem előtt érdekeiket, legalábbis ez derül ki a tel-avivi közvélemény-kutatási adatokból, noha az amerikai elnök látogatásának egyik bevallott célja éppen az izraeliek megnyerése, Jeruzsálembe megérkezve pedig kijelentette: az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtesz annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert.

Az ország történelme során ötödször látja vendégül az Egyesült Államok elnökét.

Háromezer év

A Fehér Ház lakója már nyomban megérkezése alkalmával gondosan ügyelt arra, hogy ne sértse vendéglátói érzékenységét. Így például már repülőtéri beszédében hangsúlyozta: a zsidók már háromezer évvel ezelőtt ezen a területen éltek. Ezzel mintegy korrigálta a közel-keleti programját ismertető – Kairóban 2009-ben elhangzott – beszédét, amikor Izrael megszületését csakis a holokauszthoz kötötte, komoly izraeli bírálatokat kiváltva.

Talán erre az incidensre figyelmeztető gesztus volt az is, hogy a Netanjau miniszterelnökkel tervezett ötórás megbeszélés alkalmával arannyal bevont, az izraeli és amerikai függetlenségi nyilatkozatot tartalmazó nano-csippel ajándékozták meg, amit egy kétezer éves jeruzsálemi kőre ragasztottak, így szimbolizálva a múlt és a jövő összefonódását.

Barack Obama kezdettől fogva a „Szentföld békéjét" hangsúlyozta, igaz, azt sem titkolta, hogy Amerika pontosan tisztában van a béke megteremtésének nehézségeivel.

A legmagasabb kitüntetés

Izrael és az Egyesült Államok „végzetbeli hasonlóságát" ecsetelte Simon Peresz, aki elsőként üdvözölte a vendéget Izrael földjén, rámutatva: Amerika és Izrael kicsit különbözik méretében. Méretben, de nem végzetében. Az amerikai álom a Bibliából ered, az izraeli szellemet pedig az amerikai kiválóság inspirálja, azonosak a két ország veszélyei és reményei – mutatott rá az izraeli elnök, aki szerint az izraeli fiatalok terrormentes jövőt érdemelnek.

A kilencvenéves izraeli államfő egyébként Truman óta minden amerikai elnökkel találkozott, Obamával több alkalommal is.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig mindenekelőtt azt méltányolta, hogy az Egyesült Államok az Obama-adminisztrció alatt is elismeri Izrael jogát az önvédelemhez

Peresz mindenesetre elismerő gesztust kíván nyújtani a tengerentúli vezetőnek: átadja a civileknek adható legmagasabb „Elnöki Kitüntető Érdemérmet" Izrael biztonságáért tett szolgálataiért. A meghívottak között számos Nobel-díjas tudós, író szerepel, de ott lesz az új, etióp származású szépségkirálynő is, Rita, a perzsa származású énekesnő pedig minikoncertet ad.

Két népnek két állam

A szerdai tárgyaláson részt vett John Kerry amerikai külügyminiszter és egy-egy háromfős tanácsadói csoport is. Az eszmecsere alkalmával a három fő kérdésról, azaz Irán, Szíria és a palesztinok problémaköréről esett szó. Ilyen vonatkozásban Obama ismét szembesült az izraeli vezetés közötti véleménykülönbséggel: miközben Peresz a palesztin békefolyamat kibontakoztatását teszi az első helyre, addig Benjamin Netanjahu számára Irán és Szíria jelenti az elsődleges kérdést.

A felek végül is egyetértettek abban, hogy a térségben – amint Obama fogalmazott – a „két népnek két államot" koncepciót kell megvalósítani, „kétállami" – vagyis Izrael és Palesztina egymás melletti, egyidejű létezését biztosító – megoldást kell kidolgozni. Ennek érdekében partnerként kell elfogadni Mahmúd Abbász palesztin elnököt.

Az amerikai elnök megtekinti a Vaskupola nevű rakétavédelmi pajzs egyik rakétakilövő egységét. Az amerikai kormányzat a tervbe vett hadisegélyen felül 275 millió dollárt adott az izraeli kormánynak a Vaskupolára. Kimutatták, hogy a zsidó államban kifejlesztett, rövid hatótávolságú rakétákat megsemmisítő rendszer a Gázából kilőtt rakéták 84 százaléka ellen képes védelmet nyújtani.

Vaskupola

Az amerikai elnök szerdán Jeruzsálemben megígérte: az Egyesült Államok minden szükséges lépést megtesz annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. A felek hangsúlyozták a két ország hírszerzési együttműködését a kérdésben.

Obama kiemelte, hogy szeretnék a kérdést diplomáciai úton megoldani, s még van idő erre. „De ha a diplomácia kudarcot vall, minden lehetőség nyitott" – közölte. Az amerikai elnök igyekezett megnyugtatni házigazdáit annak tekintetében, Amerika támogatása Izrael biztonságának kérdésében megkérdőjelezhetetlen, és a két ország kapcsolata soha nem volt erősebb, mint most.

A két ország között megkezdődtek a tárgyalások az egyelőre 2017-ig szóló kétoldalú biztonsági együttműködés meghosszabbításáról, Washington pedig további pénzeket folyósítanak – a kongresszus megszavazta katonai segélyen felül – a rövid hatótávú rakétákat megsemmisítő izraeli Vaskupola védelmi rendszer fejlesztéséhez.

Obama holdújévi üzenete

Barack Obama nem sokkal az előtt, hogy elindult volna közel-keleti látogatására, a holdújév alkalmából intézett az irániakhoz intézett üzenetében nyomatékosan hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy Irán azonnali és jelentős lépéseket tegyen a nukleáris programja okozta feszültség csökkentésére. Az amerikai elnök nem titkolta: bár Irán vezetői szerint nukleáris programjuk orvosi célokat és a villamosenergia-szolgáltatás megoldását szolgálja, ám eddig nem tudták meggyőzni az emberiséget nukleáris projektjük békés természetéről. Obama hangsúlyozta: országa a békés, diplomáciai úton történő rendezést részesíti előnyben.

Bár Obama második elnöki ciklusa első külföldi útjának egyik fő célja éppen az, hogy a közvélemény meggyőzésével mozdíthassa elő a békefolyamatot, ennek ellenére, a Tel-Avivi Egyetem és az Izraeli Demokrácia Intézet által végzett vizsgálat eredményei szerint az izraeliek 53,5 százaléka nem nagyon vagy egyáltalán nem bízik meg Obamában. Egy másik felmérés szerint a megkérdezettek 36 százaléka véli úgy, hogy a Fehér Ház lakója inkább a palesztinok oldalán áll, és csak 26 százalékuk tartja inkább a zsidó oldalon állónak

Protokollmentesen

Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként most látogatott el első ízben Izraelbe. Obama útját protokollmentesnek szánta: a szikrázó napsütésben már a repülőtéren, a rájuk várakozó limuzinokra ügyet sem vetve, ingujjra vetkőzve folytatta útját a helikopterig.

Az államelnöki rezidencia előtt rá várakozó, héberül, arabul és angolul éneklő kisgyermekekkel több fényképet is készíttetett. Ennek kapcsán kifejtette: ezek a fiatalok biztonságban, rakéták fenyegetése nélkül, szabadon akarnak élni, a technológiai fejlődést és az építkezést akarják szolgálni, nem pedig a rombolást. Az izraeli elnökkel sorra került megbeszélése előtt Obama és Peresz az elnöki palota kertjébe vonult rövid sétára, majd Obama elültetett egy fát, közben Peresz felolvasott neki egy verset.

Obama hétszer is Bibiként, azaz izraeli becenevén szólította a miniszterelnököt, aki szokásától eltérően most véleményük közös pontjait és nem nézeteltéréseiket próbálta hangsúlyozni.