Itt az ideje annak, hogy a román munkabiztonsági illetékesek a nyilatkozatok mellett konkrétan is tegyenek valamit az alkalmazottak munkahelyi biztonságáért – vélik az Eurofin Consult szakemberei, akik nemrégiben nyilvánosságra hozott statisztikájukban, az Eurostatra hivatkozva emlékeztetnek: a munkabalesetek számát tekintve Románia első helyen áll az Európai Unió államai között. A legtöbb munkabaleset – némi meglepetésre – a kiskereskedelemben történik az országban.

A munkabiztonságra szakosodott Eurofin Consult szerint a munkabalesetek Romániában legkevesebb 25 százalékkal emelik a dolgozókkénti költségeket, és ebbe nem számítanak bele a termeléskieséssel, a személyzet újraelosztásával járó kiadások – mindez csupán a munkabelesetek okozta többletköltségeket jelenti.

Az Eurofin Consult statisztikája szerint a romániai munkabalesetek évente több mint százmillió eurójába kerülnek az államnak. Ez az összeg magában foglalja az orvosi kezelési költségeket, a gyógyszereket, a műtétek költségeit, a táppénzeket, a termelésikiesési veszteségeket.

Az Eurostat kimutatásai szerint a munkabaleseteket tekintve Románia első helyen áll az uniós államok között. A halálos munkabalesetek több mint háromszorosan haladják meg az Európai Unióban mért átlagot. Az Eurofin Consult szakemberei úgy vélik, a romániai illetékesek inkább a papírmunkára helyezik a hangsúlyt, és szinte teljesen figyelmen kívül hagyják a megelőző intézkedéseket, jóllehet a büntető törvénykönyvben két cikkely – a 340. és a 350. paragrafus – négy évig terjedő börtönnel büntetheti a munkavédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyó személyeket.

Évi három hónapnyi űrlapkitöltés

A bürokrácia egy két-három alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás esetében még nem jelent komoly akadályt, más a helyzet viszont egy ötezer alkalmazottak foglalkoztató nagyvállalatnál. Az Eurofin Consult számításai szerint egy ötezer alkalmazottal dolgozó vállalatnál a munkavédelemmel kapcsolatosan minimum két űrlapot kell kitölteni, dolgozókként. Jóllehet ez alig 45 másodpercet vesz igénybe, tízezer űrlapra számítva ez 125 munkaórát jelent. Ha beszámítjuk az évnegyedenkénti felkészítéseket is, akkor mindez már évi 500 munkaórát igényel, ami közel három ledolgozott hónapot jelent.

Az űrlapokat kitöltő „bürokrata” 3000 lejes havi fizetését is figyelembe véve ez 15 ezer lej, nagyjából kidobott pénzt jelent. A munkabaleset gazdaságra gyakorolt pénzügyi kihatásait az Eurofin Consult 11,5 millió euróra (52 millió lejre) teszi. Ez az összeg azonban a kilencszeresére is növekedhet, ha a munkabalesetek nyomán orvosi kezelésre, műtétekre kerül sor.

Veszélyes ágazat a kiskereskedelem

A statisztika figyelembe veszi a munkaügyi minisztérium adatait, amely felleltározza a munkabalesetek szempontjából a legveszélyeztetettebb gazdasági szektorokat. Ennek megfelelően Romániában a legtöbb munkabaleset a kiskereskedelemben, a gépkocsi- és utánfutógyártásban, a földgáz- és kőolajszállításban, az építkezésben, az erdőgazdálkodásban és a fakitermelésben fordul elő. Az utóbbi három szektor esetében a leggyakoribbak a halálos kimenetelű munkabalesetek.

Ami a városokat illeti, az Eurofin Consult felmérése szerint a legtöbb munkabaleset Bukarestben, Brassóban, Konstancában és Nagyszebenben fordul elő. A legutóbbi adatok szerint Romániában 2016-ban 4424 munkabaleset történt.

Az európai uniós tagállamok szintjén a nem halálos kimenetelű munkabalesetek a termelőszektorokban, a kiskereskedelemben és az építkezésben történnek. Ezekben a ágazatokban kerül sor az ilyen természetű munkabalesetek 43 százalékára. A halálos munkabalesetek tekintetében az uniós tagállamokban az építkezések magasan vezetnek, itt történik a fatális munkabalesetek 21 százaléka, majd 16,5 százalékkal a termelőszektorok, 16 százalékkal pedig a szállítások következnek.