Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint egy demonstráció nem oszlatható fel pusztán a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt, vagy azért, mert az adott helyszínen a megmozdulás megzavarja a közlekedés rendjét.

Az elmúlt években megszaporodott utcai tiltakozások, közelebbről az erőszakba torkollt augusztus tizedikei bukaresti tüntetés és nem utolsó sorban a legfelsőbb bíróság minapi határozata ismét az érdeklődés középpontjába állította a gyülekezés szabadságát, illetve az ehhez fűződő jog gyakorlását.

A román közvélemény egy része felháborodással fogadta a legfelsőbb bíróság hétfői jogegységi döntését, miszerint előre be kell jelenteni minden nyilvános gyülekezést, amit köztereken vagy közutakon, illetve intézmények székhelyének közelében tartanak. Az intézkedés ellenzői és támogatói egyaránt úgy értelmezték, hogy ezzel befellegzett a spontán tiltakozásoknak.

Kedvcsináló az otthonmaradáshoz

Az elmúlt években a bíróságok nem alkalmazták egységesen a gyülekezési jogról szóló 1991. évi 60-as számú törvény 3. cikkelyét, és hol jóváhagyták, hol eltörölték a tiltakozó megmozdulások résztvevőire kirótt pénzbírságot. A bukaresti táblabíróság indítványára a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy a törvény 6. cikkében megfogalmazott bejelentési kötelezettség minden közterületen zajló gyűlésre vonatkozik. A törvény 7. cikke szerint a bejelentést 3 nappal a gyűlés kezdete előtt kell megtenniük a szervezőknek. A 26. cikk szerint, aki be nem jelentett gyűlést szervez, ezer és tízezer lej közötti bírságra számíthat, aki pedig részt vesz ilyen megmozduláson, és a hatóságok felszólítására nem távozik, azt ezer és ötezer lej közötti pénzbüntetéssel sújthatják.

A legfelsőbb bíróság döntését civil szervezetek és ellenzéki csoportosulások a gyülekezési jog korlátozásaként fogadták. Ennek fényében, meglátásuk szerint, a közvélemény képtelen lesz spontán módon reagálni az olyan, erőteljes érzelmeket kiváltó kormányzati döntésekre, amilyen például a büntetőjogot módosító 2017/13-as sürgősségi kormányrendelet volt.

Eddig sokan abban a tudatban vettek részt a hasonló megmozdulásokon, hogy ha meg is bírságolják őket, a törvényszék jó eséllyel érvényteleníti a kirótt szankciót. Ezzel szemben mostantól – a legfelsőbb bíróság jogegységi határozata értelmében – a bíróságok egyetlen módon értelmezhetik a vonatkozó szabályozást: jóvá kell hagyniuk a be nem jelentett tüntetés miatt kiszabott bírságot (hacsak a jegyzőkönyvet kiállító rendőr valamilyen formai hibát el nem követ).

Emberi jogot sérthet a korlátozás

Többen máris sürgették a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását, mivel az még az utalás szintjén sem rendelkezik a tervezés és szervező nélkül kialakuló, spontán tüntetésekről. Konkrét szabályozás hiányában az Emberi jogok Európai Bíróságának (EJEB) joggyakorlata lehet az irányadó.

A romániaihoz hasonló szabályozás volt érvényben Magyarországon, amelyet az EJEB elmarasztalt az Európai Emberi Jogi Egyezmény gyülekezési joggal foglalkozó, 11. szakasza alapján. Eszerint:

1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához...

2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban ... zavargás vagy bűnözés megakadályozása ... illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. ..."

Ennek alapján, a Bukta és mások kontra Magyarország ügyben az EJEB elmarasztalta Magyarországot, megállapítva, hogy noha a magyar rendőrök a hatályos magyar törvény szerint oszlattak fel egy 2002-es tüntetést, az intézkedés sértette a panaszosok gyülekezési szabadságát.

Magyar ügyben hozott döntés lehet hivatkozási alap

2002. december 1-jén a román miniszterelnök hivatalos látogatást tett Budapesten, s Románia nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott. A magyar Miniszterelnök úgy döntött, hogy megjelenik a fogadáson, s szándékáról az eseményt megelőző napon tájékoztatta a nyilvánosságot. A kérelmezők úgy vélték, hogy tekintettel a gyulafehérvári országgyűlés magyar történelem szempontjából negatív jelentőségére a magyar miniszterelnöknek nem kellene megjelennie a fogadáson. Úgy döntöttek, hogy demonstrációt szerveznek a fogadás helyszíne, a budapesti Kempinski Hotel elé. Szándékukról nem tájékoztatták a rendőrséget. Mintegy 150-en gyűltek össze a hotel előtt, ahonnan a rendőrség a fogadás biztonságát érintő veszélyre hivatkozva egy közelben lévő parkba szorította vissza a demonstrálókat, ahol a tüntetés egy idő után feloszlott.

A kormány azzal érvelt az EJEB előtt, hogy az egyébként békés célú gyülekezés joga is korlátozható közterületen, ha a cél mások jogainak védelme, például a szabad mozgáshoz való jog vagy a közlekedés rendjének biztosítása. Ezzel szemben a bíróság megállapította, hogy nem minden közterületen tartott demonstráció korlátozható a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Például, ha a nyilvánosság nem rendelkezik a megkívánt időben információkkal egy hatósági szándékról, csakis a hatósági előírásokat megsértve gyakorolhatja a békés célú gyülekezéshez fűződő jogát. Ezért a bíróság kimondta, hogy amikor a demonstráció egy politikai eseményre adott közvetlen reakció, és a résztvevők semmilyen jogellenes magatartást nem tanúsítanak, a feloszlatás pusztán a szükséges előzetes bejelentés hiánya miatt a békés célú gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozását jelenti.

Azzal kapcsolatban, hogy mi tekinthető arányosnak, a bíróság leszögezte: nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kérelmezők demonstrációja nagyobb veszélyt jelentett a közrendre annál, mint amit bármely közterületen tartott rendezvény elkerülhetetlenül okoz. Magyarán egy demonstráció nem oszlatható fel pusztán arra hivatkozva, hogy az adott helyszínen – például a kormányépület előtti téren – megzavarja a közlekedés rendjét.