A „lóvá tett" marhahús botrányát csakhamar újabb élelmiszer-skandalum követte: az aflatoxinnal mérgezett tejé. A fertőzött italból nem csak az iskolákba került: kiderült, hogy a hollandok leállították a Romániából érkezett takarmány importját is, mivel abban is aflatoxint találtak.

Minden mérgezett

A lóhús-hűhó még javában tartott, amikor máris az anisakis élősködő által fertőzött makréla vette el az emberek kedvét a halfogyasztástól (is). A továbbiakban aztán kiderült, hogy Romániába, Törökországból szállított, legalább 10 tonna zöldségben is gyümölcsben a megengedettnél jóval magasabb szintű növényvédőszereket találtak, majd újabb villám csapot le akkor, amikor az Élelmiszer-biztonsági Országos Állategészségügyi Hatóság megállapította: egy romániai pulykafarmon 37 ezer, szalmonellával fertőzött baromfit találtak.

Rövid ideig úgy tűnt, a marhahús helyett árusított lóhús botránya Romániát nem érinti, miután kiderült, hogy az „átcímkézést" egy francia cég hajtotta végre, csakhogy röviddel később kiderült: Görögországba marhahúsnak felcímkézett lóhús érkezett – immár Romániából. Az állategészségügyi szervek azt is kinyomozták, hogy mititéj és készült lóhúsból, a tarnicai tóban, valamint Galac egyik külvárosi negyedében jelentős mennyiségű lóhúst találtak, mi több, Romániában szamárhúst is adtak el marhahúsként.

Mindennek következtében nagymértékben visszaesett Románia marhahús-exportja, de idehaza is megcsappant a bizalom a hazai termékek iránt.

Farm vagy firma?

Következett az aflatoxinnal fertőzött tej botránya. Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter bejelentése szerint bizonyos mennyiségű aflatoxinos tej jelentős része Magyarországról, kisebbik része egy romániai termelőtől származik. A tárcavezető arról nem beszélt, hogy mekkora is a „bizonyos mennyiség", és a romániai farm nevét is elhallgatta. Annyit azonban közölt, hogy az aflatoxin rákkeltű hatású anyag, ezért a minisztérium „riadóztatta az illetékeseket".

Az Élelmiszer-biztonsági Országos Állategészségügyi Hatóság leállította a 80 ezer liter fertőzött tej forgalmazását, a tejautomaták üzemeltetését és általános ellenőrzést rendelt el országszerte. Bukarest 2. kerületi polgármestere, Neculai Onţanu haladéktalanul felfüggesztette az iskolákban szétosztott tej forgalmazását is.

A mezőgazdasági tárcavezető titkolózása ellenére az élelmes sajtó kiderítette: a Temes megyei Simultan nevű cégről van szó. Csakhogy a vállalat tulajdonosa, Florin Herbai kijelentette: az általuk előállított tej nem tartalmaz a megengedett mértéknél nagyobb mennyiségű aflatoxint, a méréseket egy magyarországi laboratórium végezte el. Azt nem tagadta, ha iskolatejet szállítanak a bukaresti 2. kerületbe, ők azonban Magyarországról vásárolják a tejet és azt csak feldolgozzák. Herbai szerint a polgármester tévedés áldozata lett: a miniszter által említett, a mérgezett tejet is előállító farmot firmaként, vagyis cégként értelmezte, így tehát Onţanu intézkedésének nem volt tulajdonképpen semmiféle alapja.

Az intézkedés azonban megmaradt: mivel Romániában mindössze két olyan laboratórium létezik, amely ellenőrizheti az aflatoxin-tartalmat, a Simultan nevű cég termékeit csak később tudják majd megvizsgálni. Azóta persze más cégeknél is felfedezték a túlzott mennyiségű aflatoxint tartalmazó tejet, és máris 200 tonna tejet vontak vissza a forgalmazástól.

Ronda, de nem fertőz

A botrány ugye, még le sem csengett, amikor máris érkezett az újabb ijesztő bejelentés: csaknem 90 tonna, Feroer-szigetéről származó makréla forgalmazását állították le, a halat ugyanis megfertőzte az anisakis élősködő. Csakhogy a szállítmány egy része azonban már kikerült a fogyasztóhoz. A romániai hivatalos hírügynökség, az Agerpres nyomban sietett idézni a szakérők véleményét, akik szerint a fertőzött hal fogyasztása veszélytelen az egészségre nézve. Az anisakis élősködő ugyanis a mínusz 13-14 fokra lehűtött halakban elpusztul, lárvái tehát nem károsítják az egészséget.

A fertőzött hús azonban mindenképpen gusztustalan – hangzott a tudományos érvelés –, az egy centiméter alatti élősködő ugyanis szabad szemmel is látható. Az élősködő azonban betegséget okozhat olyan ételek fogyasztása esetében, mint például a nyers halból készült sushi.

Kései ellenőrzés

Akinek még kedve támad az egészségre nem ártalmas, döglött parazitákat tartalmazó makrélákhoz, az viszont semmiképpen ne fogyasszon a törökországi importból származó gyümölcsökből és zöldségekből, mivel azok a megengedett szintnél nagyobb mennyiségű növényvédő szereket tartalmaznak. Az Élelmiszer-biztonsági Országos Állategészségügyi Hatóság ugyan már 10 tonnányival vont vissza belőlük, egy részük azonban már kikerült a kereskedelembe. Egyebek között közel 3,5 tonnányi körtéről van szó, amelyből mintegy 400 kiló már az üzletekbe került. Ugyancsak a megengedetnél több növényvédő szert tartalmaz a Törökországból behozott 6 tonnányi kápia paprika is.

Jóllehet török importból már régebben is került be hasonlóképpen fertőzött zöldség és gyümölcs, a romániai illetékes szervek csak most határozták el az országból importált élelmiszer-termékek szigorúbb ellenőrzését.

(Politikai) emberáldozat

A legfrissebb romániai élelmiszer-botrányt a szalmonellával fertőzött pulykák miatt robbant ki. az ellenőrzések során egy farmon 37 ezer fertőzött pulykát találtak. Az állatok levágását nyomban elrendelték, a kényszervágásból származó 53 tonna húst pedig elégették. A farmot teljes mértékben fertőtlenítették, az újratelepítést pedig csakis akkor engedélyezik majd, ha bebizonyosodik, a higiéniai intézkedések elérték hatásukat.

A szalmonellás fertőzések a leggyakoribb ételfertőzések közé tartoznak. A kórokozóval megfertőzött személy émelyeg, erős hasi fájdalmai vannak, hányás és hasmenés a betegség jellemzője. A tünetek a fertőzött élelem elfogyasztását követő 12-72 óra alatt következnek be. A „román pulykának" azonban nemzetközi visszhangja is van: a német hatóságok értesítése szerint a Romániából származó pulykában antibiotikum-nyomokat fedeztek fel.

A hazai tettest könnyű volt felderíteni, mivel Romániából csakis a Brassó megyei feketehalmi farm exportál pulykát Németországba. Az Élelmiszer-biztonsági Országos Állategészségügyi Hatóság szerint az országban csakis akkor használnak antibiotikumot, ha valamilyen veszélyes betegséget észlelnek a farmon. A németországi reklamációt követően lemondott az Élelmiszer-biztonsági Országos Állategészségügyi Hatóság elnöke, Mihai Turcanu, miután Victor Ponta kormányfő a kormányülésen a testület teljes vezetőgárdájának menesztését helyezte kilátásba a kommunikációban megmutatkozott hiányosságok miatt.