A romániaiak kétharmada szerint a román nemzet kulturálisan felsőbbrendűbb más nemzeteknél – derül ki a Pew Research Center friss nemzetközi felméréséből. A közvélemény-kutatás kimutatta: a nyugat-európaiakhoz képest a kelet- és közép-európaiak, így a magyarok és a románok is muszlim- és zsidóellenesebbek és sokkal inkább elutasítják a melegházasságot.

A Mediafax által ismertetett felmérés eredményei szerint a romániai válaszadók 66 százaléka teljesen van nagy mértékben egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy „Nemzetünk nem tökéletes, de kulturálisan felsőbbrendűbb más nemzeteknél”. Ezzel a románok a „legönteltebb európai uniós nemzetek” képzeletbeli toplistáján a harmadik helyet foglalják el a görögök (89 százalék) és a bolgárok (69 százalék) után. A magyarok a toplista utolsó harmadában vannak 46 százalékkal.

A románok az európai nemzetek intoleranciaszintjének toplistáján is előkelő helyen állnak: csak 29 százalékuk fogadna be családjába muszlimot és 39 százaléka zsidót. Összehasonlításként: a magyarok 21, a hollandok 88 százaléka nyitott a muszlim családtagra. A zsidókkal kapcsolatban a magyarok sokkal elfogadóbbak: 57 százalékuk elfogadná, ha zsidó ember lenne a családtagja.

A romániaiak háromnegyede (74 százaléka) utasítja el a melegházasságot, és ezen a téren az Európai Unióban csak a lettek (77) és a bolgárok (79) konzervatívabbak náluk. A magyaroknál 64 százalék, az erősen katolikus lengyeleknél 59 százalék az elutasítók aránya. Általánosságban megállapítható, hogy a melegházasság kérdése nagyon megosztja a földrész keleti és nyugati részén élőket: a nyugat-európaiak elfogadóbbak, a legtöbb országban legális két férfi és két nő frigye.

Európa megosztottsága megmutatkozik az abortusz kérdésének megítélésében is. Ám míg a magyarok abortusszal kapcsolatos véleménye inkább a nyugat-európai országokéhoz közelít, 70 százalékuk mondja azt, hogy a művi vetélésnek legálisnak kell lennie, a románoknak csak az 58 százaléka állítja ezt.

Nagy az eltérés Kelet- és Nyugat-Európa között a nemzeti identitással kapcsolatos válaszokban is. A románok 74 százaléka gondolja úgy, hogy a vallás a nemzeti identitásuk része, 50 százalékuk szerint a vallás „nagyon fontos” tényezője az életüknek. A magyarok viszont ezen a téren a nyugat-európaiaikhoz állnak közelebb: csak 14 százalékuk tartja fontosnak a vallást.