Románia lakosságának többsége pozitív véleménnyel van az Európai Unióról – részarányuk meghaladja az uniós átlagot, amint az az Eurobarométer felméréséből kiderül.

Románia lakosságának nagy részének – 51 százalékának – meggyőződése, hogy véleménye érvényesül az Európai Unióban. Az uniós átlag ilyen tekintetben csupán 49 százalék, ami viszont négy százalékot növekedett a 2018 tavaszán végzett előző felméréshez. Igaz, a 28 tagállam átlagában 47 százalék van ellenkező véleményen. 16 tagállamban viszont a lakosság többsége ugyanúgy érez, mint Románia lakosságának nagyrésze. Dánia lakossága gondolja úgy leginkább, hogy szavára adnak az unióban, a megkérdezettek 73 százaléka vélekedik így, majd Svédország és Németország következik, 71 illetve 70 százalékkal.

A románok 56 százaléka szerint az európai gazdaság jó irányba halad, miközben az uniós átlag mindössze 49 százalék. Igaz, az uniós munkapiac tekintetében a romániai lakosság alig 48 százalékának pozitív a véleménye, de ez is jócskán meghaladja az unió egészében mért 44 százalékot.

Románia lakosságának több mint a fele, 52 százaléka van jó véleménnyel az Európai Unióról. Ezzel jelentősen meghaladja a 43 százalékos uniós átlagot, amely ráadásul 2009 tavasza óta a legmagasabb szintet jelenti. Az unió lakosságának valamivel több mint egyharmadának, 36 százalékának semleges a véleménye az uniót illetően, 20 százaléka viszont negatívan viszonyul az Európai Unióhoz, és mindössze egy százaléknak nincs semmilyen véleménye az európai közösségről.  

A 2018 tavaszi felméréshez képest 17 tagállamban a lakosság nagyobbik része van jó véleménnyel az unióról. Az arány a legnagyobb Svédországban, itt a megkérdezettek 53 százaléka vélekedett így, ami fél év alatt 11 százalékos növekedést jelent. A második helyen, 43 százalékkal Spanyolország áll, 10 százalékos növekedést elérve, míg Nagy-Britannia – a Brexit ellenére – 43 százalékkal még dobogós lett. A szigetországban 2018 tavasza óta 9 százalékos volt a növekedés.  

Jobban bíznak az EU-ban, mint országukban

17 tagállamban a lakosság nagyobbik része bízik az európai közösségben. Tavasszal még csak 15 tagállamban vélekedett így a lakosság többsége. Ilyen tekintetben Litvánia vezet, 65 százalékkal, majd Dánia és Svédország következik 60 és 59 százalékkal. Az uniós tagállamok esetében a lakosságnak nagyobb a bizalma az unióban, mint saját kormányukban vagy parlamentükben.

Az Európai Unió lakosságának 42 százaléka bízik a közöségben, miközben mindössze 35 százalékuk viseltetik nagyobb bizalommal saját parlamentjük, illetve kormányuk iránt.

A 28 tagállam esetében a mintacsoport legnagyobb része európai állampolgárnak vallotta magát. 71 százalék válaszolt így a kérdésre, ami nem túl nagy, mindössze 1 százalékos növekedést jelent a tavaszi felméréshez képest. Tagországonként a legtöbben Luxemburgban érzik magukat európai állampolgárnak, itt az arány 89 százalékos, a legkevesebben – alig 51 százalék – viszont Bulgáriában vélekednek így.

Uniós szinten 83 százalék híve annak, hogy az unió állampolgárai szabadon közlekedhessenek az európai közösség területén, a tagországok többségében pedig nagyjából a lakosság kétharmada van ezen a véleményen. Az egységes pénznemet illetően az unió lakosainak 75 százaléka helyesli az euró bevezetését.

A legnagyobb gond: a migráció

Az Európai Unió gazdasági helyzetét egyébként az uniós lakosok 49 százaléka tartja megfelelőnek, igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy a helyzet „kissé romlott” 2018 tavaszához képest. 38 százalék viszont nem tartja kielégítőnek az unió gazdasági helyzetét. A tagállamok gazdasági helyzetét illetően 16 országban elégedettek országuk nemzetgazdaságával. Ilyen vonatkozásban Málta vezet, 95 százalékkal, majd Luxemburg és Hollandia következik, 91-91 százalékkal.

De jónak ítélik országuk gazdasági helyzetét Dánia, Németország, Svédország és Ausztria lakosai is, az arány itt 88 és 81 százalék között változik. Rossz véleménnyel vannak viszont országuk gazdasági teljesítményéről Görögország lakosai, ahol a megkérdezettek csupán 6 százaléka nyilatkozott pozitívan erről, majd 16 százalékkal Horvátország, 16-16 százalékkal pedig Spanyolország és Bulgária következik.

A migráció képezi az unió lakosságának legnagyobb gondját, 40 százalék vélekedik így. A felmérés szerint a migráció kétszer annyi embert – 20 százalékot – foglalkoztat, mint a terrorizmus. a megélhetési költségek, az infláció viszont 21 százalékkal a második helyen szerepel, egy százalékkal megelőzve a terrorizmust. De 20 százalékot foglalkoztat az egészségügy helyzete, valamint a szociális biztonság. Az unió lakosainak gondot okoz a pénzügyi helyzet is, ez az unió lakosságának 19 százalékát foglalkoztatja.  A klímaváltozás az unió lakosságának 16 százalékát, a nyugdíjak 15, a munkanélküliség pedig 13 százalékát aggasztja.