A Szociál-Liberális Szövetség egyelőre még egyben maradt, ám a két fő párt – a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt – között egyre élesebbek az ellentétek. Az utolsó feszültséget a főügyészek kinevezése jelentette a két politikai alakulat vezetője, Victor Ponta és Crin Antonescu között.

Ellentétek – államfői „segédlettel"

Az ellentétekhez természetesen nem kis mértékben hozzájárul Traian Basescu államfő is, akinek érdeke szétszakítani a koalíciót, és egyelőre magatehetetlen pártját, a Demokrata Liberális Pártot „hozzácsatolni" a nemzeti liberálisokhoz.

Politikai megfigyelők már számolnak azzal, hogy a jelenlegi kormánykoalíció nem lesz hosszú életű, ezért máris latolgatják a parlamenti erőviszonyokat, az új többség megteremtéséhez. Laura Kövesi kormányfő általi jelölése kapcsán a nemzeti liberálisok elnöke, Crin Antonescu amúgy sem zárta ki a szövetség felbontását, Mircea Diaconu pedig egyenesen követelte a párt kilépését a Szociál-Liberális Szövetségből. Ráadásul már mindkét pártelnök korábban számot vetett a kormánykoalíció felbomlásával és igyekezett felmérni a parlamenti erőviszonyokat erre az esetre.

Könnyebb a szociáldemokratáknak

A rendkívül furcsa választási törvény nyomán a román törvényhozás ugyancsak kibővült, a tavalyi választások nyomán 588 honatya került be a képviselőházba és a szenátusba. Közülük 412 képviselő, 176 pedig szenátor. A parlamenti egyszerű többség a törvényhozás egészében így 295 mandátumot feltételez.

Az alsóházban az erőviszonyok a szociáldemokratáknak kedveznek, Victor Ponta könnyen kialakíthatja a számára kedvező konjunkturális szövetséget, hiszen tömörülése rendelkezik a legtöbb szavazattal valamennyi parlamenti párt közül. Nem lényegtelen az sem, hogy a szociáldemokraták a tárgyalásokat illetően rugalmasabbak a nemzeti liberálisoknál, így például az RMDSZ-szel is sokkal könnyebben egyeztethetnek, mint például a Kelemen Hunor csapatát a kormányzástól elütő nemzeti liberálisok.

A képviselőházban a szociáldemokraták 160 mandátummal rendelkeznek, miközben a nemzeti liberálisoknak csak 102 helyük van. A szenátusban szinték Victor Pontáék vezetnek 64 taggal, de a nemzeti liberálisok 50 mandátumukkal valamivel már közelebb állnak hozzájuk.

Az alsóházban, amennyiben új többség kialakításáról kerül sor a tárgyalásokra, a szociáldemokraták könnyen megegyezhetnek az RMDSZ-szel – amelyet Victor Ponta kormánya megalakításakor be akart vonni a kabinetbe –, valamint a mindig a hatalom oldalán álló nem magyar kisebbségek csoportjával. Ugyanakkor Victor Ponta bevonhatja maga mellé Dan Diaconescu Néppártját is – bár ez (Traian Basescu kifejezésével élve) meglehetősen „erkölcstelen megoldás" lenne.

Mindenesetre a szociáldemokraták 160 mandátuma könnyen kiegészülhet Dan Diaconescuék 44, az RMDSZ 18 valamint a nem magyar kisebbségek 18 szavazatával. Ez 240 voksot jelent, ami jóval több az egyszerű többséghez szükséges 207 helynél. Dan Diaconescu Néppártával is könnyen kiegyezhetnek a szociáldemokraták, elsősorban azért, mert utóbbi tömörülés alig várja, hogy hatalomra kerüljön, emellett pedig a szociáldemokraták egyik hangadó tagja, Marian Vanghelie jó viszonyban van Dan Diaconescuval. Az „erkölcstelen megoldás" látszatát pedig a szociáldemokraták azzal védhetnék ki, hogy a Néppárt nem lesz tagja a kabinetnek, csupán a parlamentből támogatja majd a kormányt.

Csak Crin Antonescu nélkül?

Crin Antonescu azonban még ezzel a párttal sem ápol jó kapcsolatokat, miután a vele szövetséges Konzervatív Párt a Néppárt három parlamenti képviselőjét is „elszipkázta". Dan Diaconescu pártjának legtöbb politikusa éppen ezért sokkal inkább a szociáldemokratákkal lépne ilyen vagy olyan szövetségre.

Crin Antonescu és pártja azonban nincs jóban sem az RMDSZ-szel, sem a nem magyar kisebbségek csoportjával, elsősorban saját és tömörülése nacionalista kijelentései miatt. A nem magyar kisebbségek egyik parlamenti tagja, nevének felfedése nélkül kijelentette: valahányszor Victor Pontához fordultak, ő mindig igyekezett segíteni rajtuk, Crin Antonescu viszont felülről kezelte őket.

A nemzeti liberálisok demokrata liberálisokkal történő szövetsége viszont még nehezebb lesz, mindaddig, ameddig Crin Antonescu az alakulat elnöke. A demokrata liberálisok több, hangadó képviselője – közöttük Vasile Blaga pártelnök is – kijelentette, a párttal csak akkor lesz hajlandó szövetségre lépni, ha megszabadul jelenlegi elnökétől, Crin Antonescutól.

A nemzeti liberálisok, a jelenlegi erőviszonyok mellett, a képviselőházban meglévő 102 szavazatukat Dan Diaconescu pártjának 44 és a Konzervatív Párt 16 voksával egészíthetnék ki, ami 162 mandátumot jelentene. Ez viszont nem elégendő az egyszerű többség megszerzéséhez. Ehhez a koalícióhoz tehát föltétlenül szükséges lennének a Demokrata Liberális Párt mandátumai is, ami 216-ra emelné az elérhető szavazatok számát, ami már elegendő lenne a többséghez.

Hasonló helyzet a szenátusban is

A szenátusban – ahol 89 voks jelenti a többséget – úgyszintén a szociáldemokraták állnának jobban mostani szövetségesükhöz képest. Victor Pontáék 64 szenátorát Dan Diaconescuék további 21, az RMDSZ pedig 9 taggal egészíthetné ki, így a 176 helyes képviselőházban Victor Pontáék 94 mandátummal rendelkeznének, ami 6 vokssal több, a szükségesnél.

Crin Antonescuék 21 szenátusi csoportja a konzervatívok 8 szenátori helyével együtt csupán 79 mandátumot jelentene, ami kevés a többség megszerzéséhez, így tehát meg kellene szerezniük szövetségesükként a demokrata liberálisokat is.

Az eddigi számításokat szem előtt tartva a román törvényhozásban a szociáldemokraták összesen 334 hellyel rendelkeznének (Dan Diaconescu pártjával, az RMDSZ-szel és a nem magyar kisebbségek csoportjával szövetkezve) –, vagyis 240 szavazattal az alsóházban, 94 vokssal, a felsőházban. A nemzeti liberálisok mindössze 240 mandátumot szerezhetnének, azaz 162 és 79 helyet a képviselőházban és a szenátusban, a legjobb esetben pedig – a demokrata liberálisok bevonzásával is – maximum 295 hellyel rendelkeznének.