A 2019-es az első költségvetés Klaus Johannis hivatalba lépése óta, amelyet az elnök visszaküldött újratárgyalásra a parlamentnek, és ugyancsak az első, amellyel kapcsolatban az elnök alkotmányossági kifogásokat fogalmazott meg.

Az államfő rendkívül kemény, sőt helyenként indulatos hangot ütött meg szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette, hogy visszaküldi újratárgyalásra a parlamentnek a 2019-es költségvetést, miután a törvényt sikertelenül támadta meg az alkotmánybíróságon. Klaus Johannis a „nemzet szégyenének” nevezte a büdzsét, mintegy megindokolva, hogy miért lép fel előzménytelen szigorral a törvény ellen.

Az alábbiakban összesítettük vázlatosan a költségvetési törvények útját Klaus Johannis 2014. decemberi megválasztása óta.

A képviselőház honlapján elérhető adatok szerint az idei évet leszámítva a tavalyi büdzsé kihirdetésén tépelődött a leghosszabban az elnök. A száraz számok azonban nem vázolják a teljes képet. A valósághoz hozzátartozik, hogy 2017 végén a karácsonyi ünnepek miatt az elnöknek lényegében két munkanap állt a rendelkezésére január 3-ig, a kihirdetés napjáig, hogy a tervezetet elemezze. Vagyis a legtöbbet, 4 napot a beiktatása utáni első „büdzséjét” olvasgatta Klaus Johannis.

Ahhoz képest a 2019-es költségvetésen máris négyszer többet „ült”, és egyelőre nem is látszik a vége, annak ellenére, a kormánypártok politikusai szerint a parlamenti többség a lehető legrövidebb időn belül változatlan formában visszaküldi az államfőnek a tervezetet. Ebben az esetben – nagyjából egy hét, tíz nap múlva – újabb alkotmányossági kifogással élhet az államfő, például arra hivatkozva, hogy a parlament mindössze formálisan tárgyalta újra a megfontolásra visszaküldött tervezetet.

Kampány van

A fenti adatok alapján feltételezhető lenne, hogy az államfő a korábbi években mindig elégedett volt a költségvetéssel, azonban korántsem ez volt a helyzet. Az elnök az előző években is elégedetlen volt a büdzsékkel, sőt a fő kifogásai is a mostaniakkal azonosak voltak. Már két évvel ezelőtt is a túlbecsült bevételek és az alulméretezett kiadások miatt aggódott, majd kilátásba helyezte, hogy „a következő napokban” csapatával együtt „elmélyül a törvény elemzésében”, két nap után – három nappal a kézhezvételt követően – kihirdette a büdzsét. Ennél gyorsabb csak 2015-ben volt, amikor a tervezet csupán órákat töltött a Cotroceni-palotában, mielőtt továbbküldték a Hivatalos Közlönynek.

Az elnök a tavalyi büdzsével kapcsolatban is ugyanazokat a fenntartásokat fogalmazta meg – kevésbé virulens hangnemben –, mint az idén, ennek ellenére a jogszabály – akárcsak a többi 2014 utáni büdzsé – semmiféle ellenállásba nem ütközött a Cotroceni-palota lakója részéről. Eltérő magatartása 2019-ben azzal függhet össze, hogy ősszel elnökválasztások lesznek, amelyeken Klaus Johannis újabb mandátumért indul.

A tények nem zavarják az elnököt

A kampány üzemmódra utal az is, ahogyan megindokolta a büdzsétervezet visszafordítását Klaus Johannis. Röviddel azután, hogy az alkotmánybíróság elutasította a 2019-es költségvetési törvénnyel kapcsolatos kifogásait, az elnök kijelentette: ez a költségvetés megkérdőjelezi a Románia által kötött nemzetközi szerződések, illetve sajnálatos módon a vonatkozó belső törvénykezés betartását is. A megállapítás teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az alkotmánybíróság döntését, ugyanis a Klaus Johannis által megfogalmazott alkotmányossági kifogások (szám szerint öt) kivétel nélkül a fenti nyilatkozatban is említett aspektusokat érintették.

Az államfő arra hivatkozott, hogy a büdzsé sérti a vonatkozó belső törvénykezést, illetve a hazai joggal szemben elsőbbséget élvező nemzetközi szerződéseket (tételesen a Gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, angol-francia rövidítéssel: TSCG). Ezeket a kifogásokat az alkotmánybíróság hiánytalanul elutasította, ennek ellenére az elnök úgy beszélt, mintha a taláros testület éppenséggel neki adott volna igazat.