A nukleáris tesztek, az elképzelt megszállásról szóló filmek, a tüzérség – legalább is photoshop-szerinti – harci felkészítése, a Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak címzett fenyegetést követően Észak-Korea háborús előkészületei immár Romániát is érintik. Phenjan bejelentette, a továbbiakban nem szavatolhatja az országban lévő külföldi nagykövetségek biztonságát, mivel háborús helyzet állt elő. A NATO és az Európai Unió közösen elemzi az elkövetkező lépéseket.

Rakétafejlesztés – éhínség idején

A román külügyminisztérium felkérte a román állampolgárokat arra, hogy amennyiben csak lehetséges, mellőzzék esetleges észak-koreai utazásukat, Titus Corlatean román külügyminiszter pedig – Európa országaihoz hasonlóan – maga is üzenetben szólította fel az észak-koreai rezsim vezetőjét, Kim Jong-Unt a kialakult feszültség enyhítésére.

Politikai megfigyelők az elmúlt hetekben nem észleltek olyan kívülről megfigyelhető változást az észak-koreai társadalom életében, és a szárazföldi erők olyan jellegű átcsoportosítását sem, amelyre egy „totális konfliktus" felkészülési időszakában számítani lehetne. Szerintük az utóbbi időszak fejleményei mögött az állhat, hogy az észak-koreai rezsim a társadalom „intenzív militarizálását" igyekszik igazolni az ország elleni külső fenyegetésről szóló, egyre élesebb retorikával.

Ehhez hasonlót már sokszor lehetett tapasztalni önkényuralmi rezsimek részéről a történelem során. Észak-Korea olyan időszakban fejleszti rakétáit, amikor az ország lakosságát rendszeres és súlyos élelmiszerhiányok sújtják, ennek igazolására pedig külső fenyegetésre van szükség, amelyre hivatkozni lehet. A valóságban azonban óriási szakadék tátong Észak-Korea katonai ambíciói és gazdasági realitásai között, ám megvan a veszélye annak, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben az észak-koreai rezsim esetleg elszámítja magát.

Mindennek alapján a legtöbb ország egyelőre úgy döntött, meghagyja Phenjanban diplomáciai kirendeltségét, abból kiindulva, hogy az Észak-Koreai provokációkat nem követik majd tettek. Igaz, a támadásokkal közvetlenül megfenyegetett Egyesült Államok megtette az első intézkedéseit saját, illetve a térség védelmében. Nemrégiben két rakétaelhárító rombolót küldött az övezetbe, illetve egy robotrepülőgépet Japánba, amely ellenőrizheti Észak-Korea területét. Igaz, mindez ördögi körhöz vezetett: a nyugati intézkedésekre Phenjan tovább fokozza provokációit, így politológusok szerint ebből a körből immár csak a háború vezethet ki.

A válság kronológiája

A jelenlegi válság voltaképpen 2011. december 17-én robbant ki, a korai észak-koreai elnök, Kim Jong-Il halálakor. Helyét fiatal fia, Kim Jong-un foglalta el, aki már hatalma átvételekor fenyegető üzeneteket küldött Dél-Koreának és az Egyesült Államoknak. Nyilatkozatait azonban akkor még sokan úgy fogták fel, hogy ezekkel igyekszik hatalmát megszilárdítani, mindenekelőtt saját népe és saját emberei előtt. Főleg, miután Észak-Korea korábbi teljhatalmú elnöke, Kim Ir-Szen halálának 100. évfordulója alkalmából, 2012. április 13-án Phenjan Unha-3 típusú hosszútávú rakéta indításával próbálkozott, a kísérlet azonban kudarcba fulladt. Decemberben viszont már sikerült a rakétakísérlet.

Ezt követően az ENSZ idén januárban kiterjesztette az Észak-Koreát sújtó szankcióit, egy nappal később pedig a dél-koreai nemzetvédelmi bizottság bejelentette: újabb nukleáris kísérletet hajt végre. Ennek időpontjáról Phenjan nem nyilatkozott, a térségben lévő földmozgásokat megfigyelő állomások szerint a robbantásra február 12-én került sor, ereje 6-7 kilótonna lehetett, és 5. erősségű földrengést váltott ki a Richter-skálán. Ez az ország harmadik nukleáris kísérlete volt.

Észak-Korea már a következő napokban újabb atomkísérletet hajthat végre, legalább is a dél-koreai kormány szerint, amely ismét szokatlan mozgolódást figyelt meg az észak-koreai nukleáris berendezések körül. Phenjan ugyanakkor további ballisztikai rakétát próbálna ki, úgyszintén a közeljövőben.

Phenjan harcias magatartásához nem kis mértékben hozzájárult a márciusban lebonyolított amerikai és dél-koreai hadgyakorlat is, amelyen azt szimulálták, miképpen szállhatnának majd partra amerikai katonák a Koreai-félszigeten, esetleges konfliktus alkalmával. A hadgyakorlat alkalmával nukleáris töltetet is szállítható B-52-es amerikai repülőgépek repültek át Dél-Koreán.

Március 8-án Észak-Korea tovább élezte a feszültséget: miután az ENSZ további szankciókat léptetett életbe ellene, fölmondta a Dél-Koreával megkötött meg nem támadási szerződést, megszakította a vörös telefonösszeköttetést a két ország között. Kim Jong-Un rendszere március 30-án bejelentette, hadiállapotban áll Dél-Koreával, a két állam közötti kapcsolatokat pedig a hadiállapotnak megfelelően kezeli. „Véget vetettünk annak a helyzetnek, miszerint a Koreai félszigeten nincs sem háború, sem béke" – szögezte le Phenjan közleménye.

Április 4-én Észak-Korea közepes hatótávolságú rakétát telepített keleti partvidékére. A dél-koreai külügyminiszter véleménye szerint a rendszer nem az Egyesült Államok kontinentális területeit veszélyezteti. Politikai megfigyelők szerint az észak-koreai provokációk célja az, hogy az Egyesült Államok elismerje az országot nukleáris hatalomként.

Az erőviszonyok

Észak-Korea sikerült rakétakísérlete ellenére nem rendelkezik megfelelő technikával interkontinentális ballisztikai rakéta kilövéséhez. Katonai szakértők zöme kételkedik abban, hogy – fenyegetései dacára – az ország rakétái elérhetnék a Guam és Hawaii térségét, ám csapást mérhetnek Dél-Koreára és Japánra. Az Arms Control Association szerint Észak-Korea No-Dong-1-es típusú rakétákkal rendelkezik, ezek hatósugara 1300 kilométer. Az ennél nagyobb távolságot elérő rakéták esetében Phenjannak még újabb kísérleteket kellene végrehajtania. Az észak-koreai rezsim által az ország keleti partvidékén felállított rakéták hatótávolsága 3-4000 kilométer, ezeket azonban Phenjan még sohasem próbálta ki.

Az Egyesült Államok viszonylag komoly erőkkel rendelkezik a térségben. Mintegy 29 ezer katonája állomásozik Dél-Koreában, 50 ezer katonája Japánban, Guamban pedig 6000, Hawaiiban 50 ezer katonával rendelkezik. Guámban ugyanakkor bombázó és tengeralattjáró egységei vannak. Az amerikai haditengerészt több mint 40 hajúja járőrözik a Csendes-óceánon, a japán Yokusuka kikötőben állomásozik az USS George Washington anyahajó, két amerikai cirkáló és hét romboló. Emellett az USS John Stennis anyahajó kíséretével együtt jelenleg Szingapúrban tartózkodik.

Katonai megfigyelők szerint ebben a helyzetben Észak-Korea aligha robbantana ki háborút, nukleáris fenyegetéseit pedig nem veszik komolyan, hiszen a phenjani rendszer jól tudja, ez esetben nem csak az országnak, de a rezsimnek is vége – amitől Kim Jon-Un a legjobban tart.