Ciprusi után ki következik a bajbajutott országok negatív ranglistáján? A nehezen megválaszolható kérdésre gazdasági szakértők igyekeznek megtalálni a felelet, prognózisaik azonban meglehetősen eltérőek.

Egymilliárd eurós segély?

Annak kapcsán, hogy Alenka Bratusek szlovéniai miniszterelnök Belgiumban járt, Szlovénia gazdasági és pénzügyi ügyei ismét előtérbe kerültek. Belga lapvélemények szerint Szlovénia máris Ciprus nyomdokaiba lépett, ő lehet a válság által sújtott legközelebbi ország.

Hasonlóképpen riasztó adatokat közölt Szlovéniáról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is, a tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics pedig úgyszintén arról beszélt, hogy a bankszektor egyre nehezebb helyzete miatt Szlovénia maga is külföldi megsegítésre szorul majd.

Gazdasági szakemberek aggasztó jelenségnek tartják azt is, hogy a szlovén bankokat már több alkalommal is feltőkésítették, az eljárás azonban teljesen eredménytelennek és hatástalannak bizonyult. Sokak szerint a nyugat-balkáni országnak már a közeljövőben legkevesebb egymilliárd eurós pótlólagos anyagi forrásra lenne szüksége.

Kétszeres csapda

A volt Jugoszlávia tagországai közül elsőként az Európai Unióhoz csatlakozott Szlovénia volt mindeddig az unió „bezzeg gyermeke". Ljubljana 2004-es uniós csatlakozás óta szinte mindig csak dicséretben részesült Brüsszel részéről. Szakemberek szerint a „félig nyitott" jugoszláviai gazdasági modellben Szlovénia remekül tudta érvényesíteni helyzetét, miszerint Olaszországgal és Ausztriával is határos, így az ország amolyan átjáró lett a keleti és a nyugati blokk között. Szlovénia félkész termékeket importált Jugoszlávia más részeiből, majd immáron késztermékként, kemény valutáért exportálta őket a nyugati államokba. Ennek jelentős szerepe van abban, hogy a 2004 után csatlakozott uniós országok közül Szlovénia vált elsőként nettó haszonélvezőből nettó befizető országgá.

Szlovénia gazdasági és szociális sikerei, a nem egy alkalommal gazdasági csodaként is emlegetett szlovén modell mindenekelőtt annak köszönhető, hogy 1991. évi függetlenné válását követően Ljubljana remek érzékkel elutasította a térség többi posztkommunista országaiban teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is viszonylag megóvta bankszektorát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait. Persze, jelenleg most éppen ez a hátránya is, hiszen a bankrendszer gondjai esetén alig-alig akad külföldi anyabank, aki feltőkésítené a bankrendszer szlovéniai fiókját, hanem a rendszer jelentős részét a szlovén államnak kellene majd helyreállítania.

A pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia kétszeresen is csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.

Derűlátó Ljubljana, borúlátó szakértők

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet aggodalmaira válaszolva a szlovén kormány leszögezte: az ország gazdasága még távolról sem tart ott, hogy feltétlenül külföldi segítségre szoruljon bankjai feltőkésítéséhez. A szlovén kormány kizártnak tartotta azt, hogy az állam külföldi mentőcsomagot kérjen.

Borut Pahor szlovén államfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy „rossz bankban" kezdik összegyűjteni; országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azonban másképpen látja a dolgokat. A párizsi székhelyű szervezet Ljubljanának az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni.

Gazdasági szakértők azon a véleményen vannak, hogy Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után.

A tekintélyes Financial Times álláspontjának megfelelően az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek. „Szlovéniának meg kell mutatnia, hogy megtanulta a leckét, bankjait pedig hosszú távon is képes működőképessé tenni" – állapítja meg a lap.