Az Európai Parlamenti választások előtti közvélemény-kutatások egyértelműen arra utalnak, hogy visszaesnek a hagyományos európai pártcsaládok, feljönnek viszont a szélsőséges és populista erők.

A Politico csütörtökön frissített előrejelzései szerint Európai Néppárt (EPP) valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) csaknem 90 mandátumot veszíthet: a néppártiak 48, a szocialisták 40 helyet.

Így az EPP 168, az S&D pedig 146 mandátumra számíthat. Ami a Néppártot illeti, a legutóbbi három EP-választás során, azaz 15 év alatt 100 mandátumot veszített, az S&D valamivel jobban áll, „csupán” 54-et.

A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) a választások nyomán az Európai Parlament harmadik legfontosabb pártja lehet, miután várhatóan új frakciószövetséget alakít a francia államfő, Emmanuel Macron La République En Marche mozgalmával. 

Matteo Salvini olasz belügyminiszter mozgalma, az Európa-szkeptikus, szélsőséges Népek és Nemzetek Európai Szövetsége 73 mandátumra számíthat. Az Európai Konzervatívok és Reformisták 57 lehetséges mandátummal 20 helyet veszíthetnek, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség három mandátumot szerezhet, így 55 fővel lesz jelen.

Az egy mandátumot elveszíthető Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal pedig 51 személyt küldhet majd az európai törvényhozásba – olvasható a Politico előrejelzésében.

Erősödhet az euroszkepticizmus

A mostani EP-választások sajátossága az, hogy – az unió történetében egyedülálló módon – egy állam, Nagy-Britannia, úgy indul el, hogy a Brexit következtében, választottjai várhatóan elhagyják majd megszerzett mandátumukat. A Politico szerint a brit jelöltek távozása nem változtatja meg az erőviszonyokat, de növelheti a távolságot az Európai Parlament két vezető párcsaládja között, az EPP javára.

Politikai megfigyelők egyetértenek abban, hogy az euroszkeptikus és szélsőséges, populista pártok jelentősen megerősödnek. Céljuk az, hogy a mostani választások során elérjék legalább a mandátumok 33 százalékát, amely lehetővé tenné számukra, hogy olyan csoportot alakítsanak, amely leállíthatja az eddigi európai folyamatokat és megnehezíti az általuk kedvezőtlennek ítélt törvények elfogadását.

Az eddigi felmérések szerint az euroszkeptikusok a mandátumok 34 százalékát szerezhetnék meg.  Így komoly beleszólásuk lehetne az EU sokéves költségvetésének kidolgozásában. Megakadályozhatják azt is, hogy a jogállamiságot megsértő Magyarország és Lengyelország, esetleg Románia elleni is alkalmazhassák az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét, amely az uniós alapértékek betartásának őre.

Öt-hat román párt esélyes

A Politico előrejelzése szerint Romániából mindössze öt párt kerülhet be az Európai Parlamentbe: a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt nagyjából azonos arányú, 26-26 százalék körüli szavazatra számíthat, a 2020 Szövetséget 16, az ALDE és a Pro Románia pártot pedig 9-9 százalékkal jegyzik. De az RMDSZ is ott található az 5 százalékos bejutási küszöb közelében, bejutásával tehát hatra emelkedik az EP-ben részt vevő romániai pártok száma.

A szavazatok újraelosztása nyomán a szociáldemokraták 9, a nemzeti liberálisok pedig 8, a 2020 Szövetség 7, az ALDE és a Pro Romania pedig 4-4 képviselővel lehetne jelen ez európai törvényhozásban, és ha az RMDSZ bejut, 2 mandátumra számíthatna.

A szociáldemokraták és az ALDE képviselőinek alighanem újabb pártcsaládot kell majd keresniük, mert a romániai jogállamiság következetes megsértése, az igazságszolgáltatás saját politikai céljaikra való felhasználása miatt kifelé áll a szekerük rúdja mint az S&D-ből – amely már áprilisban befagyasztotta az együttműködést Liviu Dragnea PSD-jével –, mind pedig az En Marche mozgalommal szövetkező ALDE-ból, amelynek vezetője, Guy Verhofstadt már közölte is, hogy nem hívja majd meg Călin Popescu Tăriceanu pártját az új frakcióba.

Victor Ponta alakulata, a Pro Romania feltehetően a baloldali S&D-hez csatlakozik, a Mentsétek Meg Romániát Szövetségből és a Plus pártból álló 2020 Szövetség pedig eddig még nem nyilatkozott politikai opciójáról.

Az EP összetétele és hatásköre

Az európai parlamenti mandátumokból az uniós tagállamok népességük arányában részesülnek, de egyik országnak sem lehet 6-nál kevesebb, illetve 96-nál több képviselője. Az Európai Parlament 3 fő feladatot lát el.

Jogalkotói hatáskörét illetően uniós jogszabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján, nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz, dönt az Európai Unió bővítéséről és ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját, továbbá jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel az intézményt.

Felügyeleti hatáskörét illetően demokratikus ellenőrzést gyakorol az összes uniós intézmény felett, megválasztja a Bizottság elnökét, és jóváhagyja a biztosi testületet, bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben, lemondásra kötelezve a testületet, mentesítést ad a Bizottságnak, azaz elfogadja a Bizottság zárszámadását az EU-költségvetés előző évi végrehajtásáról.

Emellett kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat, és egyéb vizsgálatokat indít, a monetáris politika témakörében megbeszéléseket folytat az Európai Központi Bankkal, kérdéseket intéz a Bizottsághoz és a Tanácshoz, valamint választási megfigyelést végez.

Harmadik hatásköre a költségvetés kidolgozása, amelyet a Tanáccsal együtt végez el, egyben pedig jóváhagyja az EU hosszú távra szóló költségvetését, a többéves pénzügyi keretet.