Ismeretségét illetően elképesztő eredményt ért el a nemrégiben létrehozott Népi Mozgalom alapítvány, amelyet a lakosság több mint fele máris ismer – ha hinni lehet az IRES felmérésének. Az 1229 tagú csoporton végzett közvélemény-kutatás március 9-én készült, hibavalószínűsége plusz-mínusz 2,9 százalék.

Rossz irányba haladunk

A megkérdezettek 75 százaléka szerint az ország rossz irányba halad, ennek ellenkezőjét csak 21 százalék állította. 37 százalék a Szociáldemokrata Pártot tartotta az ország legfontosabb tömörülésének, 7 százalék a demokrata liberálisokat, 5-5 százalék a Szociál-Liberális Szövetséget, 1-1 százalék az RMDSZ-t és Dan Diaconescu Néppártját. A pártok népszerűségének további csökkenését jól jellemzi az a körülmény, hogy 41 százalék vallotta: a civil alapítványok vagy társaságok jobban képviselnék az ország érdeket, mint a pártok, az ellenkező véleményen pedig mindössze 12 volt, 38-38 szerint pedig ugyanúgy.

A mintacsoport tagjainak 59 százaléka szerint szükség van arra, hogy új párt alakuljon meg Romániában, ezt viszont 39 százalék nem tartotta fontosnak. 31 százalék szerint az új pártnak jobboldali doktrínával kell rendelkeznie, 21 százalék szerint baloldalit, 22 százalék vélte úgy, hogy az új politikai alakulatnak a középmezőnyben kellene elhelyezkednie.

Az új párt létrehozását kívánók 54 százaléka Dan Diaconescu Néppártjából kerül ki, 47 százaléka a Demokrata Liberális Párt tagjai, 34 százalék a Nagy-Románia Párt, 28-28 százaléka a Szociál-Liberális Szövetség és az RMDSZ tagjai.

Inkább rossz, mint jó ötlet?

A lakosság 61 százaléka hallott a Népi Mozgalom megalakulásáról, 39 százaléka azonban nem tudott erről az alakulatról.  A megkérdezettek 39 százaléka nagyon jó és jó véleménnyel volt az új alapítványról, 46 százalék viszont nagyon rossz és rossz ötletnek tartotta az új szervezet létrehozását. 58 százalék azonban úgy vélekedett, megszavazná az esetleg párttá átalakuló Népi Szövetséget, 28 százalék viszont nem szavazna rá. Ha viszont Traian Basescu is tagja lenne a tömörülésnek, akkor a rá szavazók száma 73 százalékra nőne s csak 21 százalék mondana rá nemet.

Amennyiben jövő vasárnap tartanának választásokat a Népi Mozgalom részvételével, akkor 57 százalék a Szociál-Liberális Szövetségre adná a voksát, 13 százaléka a Demokrata Liberális Pártot választaná, 9-9 százalék a Népi Szövetséget és Dan Diaconescu Néppártját szavazná még, 3-3 százalék pedig az RMDSZ-re illetve Nagy-Románia Pártra mondana igent.

Ha viszont a választásokat a Népi Mozgalom részvétele nélkül tartanák meg, akkor a szociál-liberálisok a szavazatok 59, a demokrata liberálisok 19 százalék kapnák meg, ami azt jelenti, hogy utóbbi párt szavazóinak nagyjából egyharmadát éppen a Népi Mozgalom szerezné meg.

Pártállásuk szerint egyként a mozgalomra Dan Diaconescu Néppártjának 74 százaléka szavazna, majd 56 százalékkal (!) az RMDSZ következik, megelőzve az 52 százalékot elérő demokrata liberálisokat, a Szociál-Liberális Szövetség tagjainak 14 százaléka voksolna a tömörüléssel.

Igen kevesen tudták azonban csak megmondani a Népi Mozgalom politikai beállítottságát. 26 százalék a tömörülés középbeállítottságúnak, 23 százalék jobboldalinak, 14 százalék baloldalinak nevezte, 31 százaléknak nem volt elképzelése róla.

A Népi Mozgalomra egyébként az erdélyi és a bánsági szavazók 32, a moldovai voksolók 31 százaléka szavazna, 25 százalékos szavazatra számíthatna az alapítvány az ország többi területéről. A mozgalommal elsősorban – 49 százalékban – az elemi iskolát végzők szavaznának, 30 százalékot tesznek ki a középfokú, 17 százalékot a felsőbbfokú tanulmányokkal rendelkezők.

A megkérdezettek 70 százaléka szerint a Népi Mozgalom a Demokrata Liberális Párton belüli viták nyomán jött létre és mindössze 9 százalék tartotta „eredeti kezdeményezésnek”.

Ceauşescu politikusai hozzáértőbbek voltak

Az elnökválasztásokat illetően a megkérdezettek 33 százaléka Crin Antonescura szavazna, 18 százalék Victor Pontát, 14 százalék Traian Basescut választaná. Dan Diacoenscu és Mihai Razvan Ungureanu a szavazatok 6-6, Corneliu Vadim Tudor 4, Mircea Geoana és Klaus Iohannis 3-3, Calin Popescu Tariceanu, Sorin Oprescu, Gigi Becali, Adrian Nastase és Cristian Diaconescu 2-2 százalékra számíthatna.

A politikusok megítélését illetően a mintacsoport 66 százaléka vallotta azt, hogy valamennyien egyformák, legyenek bal- vagy jobboldaliak, 31 százaléka állította ennek az ellenkezőjét. A kérdéssel, miszerint érdemes-e szavazni menni, számítanak-e az ember szavazatai, 60 százalék válaszolt igennel, nemet viszont 38 százalék mondott. Az új politikusnemzedékben a megkérdezettek 79 százaléka bízott, 19 százalékának azonban az újabb generációban sem volt bizalma. Az 1989 előtt politikusokat 56 százalék hozzáértőbbnek hitte, mint a jelenlegieket, ellenkező véleményen csak 34 százalék volt. Az elmúlt húsz év során egyébként a választók 72 százaléka voksolt jobb- illetve baloldali pártokra.