A pornófilmek internetes megtekintése világviszonylatban egy alatt annyi széndioxidot termel, mint amennyit egy Romániához hasonló ország bocsát a légkörbe.

Az online tartalmak fogyasztása sokkal inkább szennyezi a légkört, mint hittük volna. A The Shift Project think tank megrendelésére készített tanulmány szerint a digitális média mintegy négy százalékát adja a világ széndioxid-termelésének, azaz legalább annyival járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a polgári légi forgalom. Az online videofilmek termelik egyébként a legtöbb szén-dioxidot. A HD-filmek megtekintése, mindössze 10 óra alatt, nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, mintha elolvasnánk a Wikipedia teljes anyagát.

E filmeket ugyanis adatközpontokban tárolják, megtekintésükhöz azokat hálózaton át el kell juttatni azokat a megtekintő termináljaiba – számítógépeibe, okos telefonjaiba. Mindehhez erőforrásokra van szükség, amelyek előállítása pedig széndioxidot termel.

Mivel a világhálón forgalmazott filmek mintegy 27 százaléka pornófilm, megtekintésük komoly környezeti problémát jelent. A tanulmány szerzőinek számítása szerint 2018-ban a pornófilmek megnézésével 80 millió tonna széndioxid került a légkörbe – vagyis ugyanannyi, amennyit egy Románia méretű ország termel egy esztendőben és közel kétszer annyi, mint amennyit Svédország juttat a levegőbe.

Emellett a Netflix, az OCS és más, hasonló videoplatoformok évente további 100 millió tonna széndioxidot „termelnek”, vagyis 20 millió tonnával többet, mint amennyivel a pornográf filmek szennyezik a környezetet.

A szennyezést növeli a felhőrendszer

Tavaly az internetfogyasztók száma világviszonylatban kilenc százalékkal nőtt. Az internet környezetszennyező hatását tovább növelte a „felhőrendszer”, amelyben a tartalmakat szerverekkel agyonzsúfolt, hatalmas adatközpontokban tárolják. Ezek a nap 24 órájában működnek, túlhevülésük megakadályozására pedig jelentős energiamennyiséget felhasználó hűtőrendszereket alkalmaznak.

Egy 10 ezer négyzetméteren elterülő adatközpont nagyjából annyi energiát fogyaszt, mint egy 50 ezer lakosú város. Ha az internetet egy külön országnak tekintenénk, akkor energiafogysztás szempontjából a harmadikhelyen állna Kína és az Egyesült Államok mögött. Egy felhőben tárolt tízperces film megnézése annyi áramot fogyaszt, mint amennyit tíz perc alatt egy okostelefon.

Egy e-mail – egy nájlonzsák

Mit tehetnek az internetfelhasználók a légszennyezés csökkentéséért? A tanulmány erre a kérdésre is választ ad. Mindenekelőtt törölnünk kell a fölöslegessá vált e-mail-üzeneteket, amelyek az adatbázison áthaladva maguk is energiát fogyasztanak. A francia környezetvédelmi ügynökség adatai szerint egy-egy email-üzenet megtekintése 10 grammnyi széndioxidot termelésével jár, ugyannyival, mint amennyi egy nájlonzsák előállításához szükséges. 2017-es statisztikák szerint világviszonylatban 564 millió email küldtek, azaz 564 millió nájlonzsák legyártása során felszabaduló széndioxid került a légkörbe.

Egyszersmind a fényképeket, a filmeket tanácsos pendrivon vagy vagy egyéb üzenethordozókon tárolni, elküldésük esetén pedig a legjobb az, ha olyan szolgáltatásokat veszünk igénybe, mint például a We’Transfer, amely hét nap múlva törli azokat a felhőből.

A harvardi egyetem kutatója, M. Wissner-Gross szerint széndioxidtermeléssel jár a Google haszálata is, amely minden keresés alkalmával mintegy 7 grammnyi szédioxidot termel. A Google 500 ezer adatközpontja annyi villamosáramot fogyaszt, mint Laosz. Igaz, vannak ökobarát keresők is, mint például az Ecosia, amely minden keresés után egy fa elültetésénak a költségeit állja, más keresőprogramok pedig szociális és környezetvédelmi programokat finanszíroznak.

Környezetkímélő az a megoldás is, ha shortcut-okat használunk vagy bookmarkban őrizzük kedvenc szájtjainkat, hiszen így egyetlen kattintással hozzáférhetünk. Fokozott energiafogysztással jár, ha az interneten kalandozva egyszerre több ablakot tartunk nyitva. Ezek az oldalak, akkor is energiát fogyasztanak, ha éppen nem használjuk őket, hiszen állandóan frissülnek, információkat küldenek. Igaz, a Google Chrome-nak van egy olyan alkalmazása, amely egy idő után bezárja a nem használt alkalmazásokat.

A tanulmány szerzői végül azt is ajánlják, hogy korlátozzuk az interneten töltött időt, főleg a pihenőszabadságok idején.