18 óra, 53 perc, 35 másodperc – ennyin múlott a 15 éves Alexandra élete


-A A+

Bár még zajlanak a hivatalos szervek között az egymásra mutogatások a 15 éves caracali kislány szörnyű halálának ügyében, azt már nagyjából tudni lehet, hogy miként zajlottak le az események. Összeállításunkban – a Mozgalom az Ügyészek Jogállásának Megőrzéséért Egyesület (AMASP) közleményének alapján – ezeket rekonstruáljuk, időrendi sorrendben.

Szerda, július 24.: Nyoma veszett a 15 éves caracali kislánynak, Alexandra Măceşanunak.

Csütörtök, július 25.: Az áldozat szülei jelentik kislányuk eltűnését a rendőrségen.

Csütörtök, július 25., 11 óra: Az áldozat három alkalommal telefonál a 112-es sürgősségi számon a rendőrségnek. A telefonhívások összesített ideje 4 perc és 43 másodperc volt. A kislány közölte, hogy egy régi, lakatlannak tűnő házban tartják fogva, az udvar füves. Egy szervízről lehet szó, az udvaron két farkaskutya van. A harmadik beszélgetés végén a kislány rémülten közölte: „Jön, jön!” – feltehetően a gyilkos közeledtét tudatta. Ezek voltak az utolsó szavai az illetékesekhez.

Csütörtök, július 25., 15 óra 30 perc: A caracali ügyészség melletti rendőrségen rögzítik a dossziét „személyes szabadság megsértésének” vádjával.

Csütörtök, július 25., 16 óra körül: Az ügyész ideiglenes engedélyt ad a telefonhívás helyének megállapítására.

Csütörtök, július 25., 19 óra 15 perc: Megérkezik az első információ arról, hogy az áldozat három épületben tartózkodhat.

Csütörtök, július 25., 19 óra 50 perc: Kiadják a házkutatási parancsot a három épület átvizsgálására.

Csütörtök, július 25., 19 óra 58 perc: Megkezdik a házkutatást a három címen.

Csütörtök, július 25., 19 óra 58 perc – 21 óra: Zajlanak a fölösleges házkutatások, az áldozatot nem sikerült megtalálni.

Feltételezett gyilkos feltételezett útvonala

Csütörtök, július 25., 21 óra – péntek, július 26. 02 óra: Magán térfigyelő kamerákat vizsgálnak meg, egy feltételezett gyanúsított feltétezett útvonaláról, a hatóságok ugyanis egy gépkocsival közlekedő személyt korábban hasonló ügyben gyanúsítottak.

Péntek, július 26., 02 óra: Megtalálják a gépkocsi tulajdonosát. Rendőrségi egységet küldenek ki a tulajdonos lakására, ahol – a jelentés szerint – „nem észleltek semmiféle aktivitást”.

Péntek, július 26., 02 óra 20 perc: Házkutatási parancsot kérnek az említett lakás és további két lakcím átvizsgálására.

Péntek, július 26., 03 óra 05 perc: Átveszik a házkutatási parancsokat a bíróságtól. A házkutatási paranccsal a kezükben a rendőrök kivárják a reggel hat órát, mivel a törvény szerint csak reggel 6 és este nyolc óra között tarthatnak házkutatást.

Péntek, július 26., 06 óra: A rendőrség behatol a házkutatási parancsban szereplő címekre, ideértve a gyanúsított házát is.

Mindenki hibázott

A 15 éves kislány haláláért valamennyi érintett intézmény felelős. A házkutatást megkezdhették volna házkutatási engedély nélkül is, hiszen az alkotmány értelmében, ha emberi életet fenyeget veszély, el lehet tekinteni a szigorító rendelkezéstől.

A Különleges Távközlési Hatóságnak (STS) nem sikerült pontosan beazonosítania a lakást, mert az általa használt technika ezt nem teszi lehetővé, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által kezelt, sokkal pontosabb rendszerhez pedig nem folyamodhattak, mert az alkotmánybíróság döntése ezt nem teszi lehetővé. Így jóllehet, a STS külön bukaresti csoportja is megérkezett 22 órakor a helyszínre, ám 23 óráig még nem sikerült beazonosítani az épületet.

12 évvel azt követően, hogy Brüsszel beindította a kötelzettségszegési eljárást Románia ellen, mert a Különleges Távközlési Hatóság képtelen volt megtalálni a Bélesi-tó közelében lezuhant repülőgépet – amelyet juhászok fedeztek fel, minden eszköz nélkül – a testület most is tehetetlennek bizonyult. Mindez pedig azzal az érdektelenséggel magyarázható, amely miatt a különleges távközlés még mindig nem alkalmazza az Advenced Mobile Location rendszert, amely pontosan kimutatja a mobiltelefon-hívások helyét. És történik ez mindannak ellenére, hogy 40 millió eurós brüsszeli pénz áll rendelkezésre a rendszer bevezetésére.

Súlyosan hibázott a rendőrség is. Érdekes lenne megtudni, hogy végül is milyen címekre mentek ki és tartottak házkutatást, hiszen a mobiltelefon bemérése egy meglehetősen széles, több száz épületet tartalmazó sávot mutatott ki. Emellett órákig vártak az akcióval, házkutatási engedélyt kértek, pedig – hmaz alkotmány szerint – tökéletesen fedezve lettek volna, ha nyomban behatolnak az épületbe.

De – legalább is a román rendőrség főnöke, a tragédia nyomán tisztségéből elmozdított Ion Buda elmondása alapján – az akció halogatásában az esettel foglalkozó ügyész is hibás volt, mert reggel hat óráig nem engedte akcióba lépni a rendőri erőket.

Ha az érintett szervek idejében léptek volna, akkor, amikor csütörtökön, 11 óra 06 perc és 25 másodperckor a kislány hívása megérkezett a 112-es vonalon, megmenthették volna Alexandra Măceşanu életét, ám az illetékes hatóságok képtelen voltak arra, hogy biztosítsák a legalapvetőbb emberi jogot: az élethez való jogot.








EZT OLVASTA MÁR?

X